Vakfolt Podcast

A The Last Jedi hatásai közül az utolsó az 1964-es Three Outlaw Samurai (Szabiki no szamuráj) című kalandfilm Gosa Hideó rendezőtől. A filmnek nemcsak a párbajtechnikái, de a karakterábrázolása is visszaköszönt számunka a Star Wars legutóbbi részéből. A Three Outlaw Samurai valójában egy tévésorozat előzményfilmje, de minket a sorozat ismeretének hiánya nem gátol abban, hogy megpróbáljuk megállapítani, mire akarhatott kilyukadni Gosa a nyakatekert történetvezetéssel. A három ronin közül melyik lopja be magát a szívünkbe, és hány karaktert keverünk össze minden jószándékunk ellenére? Sikerül a forgatókönyvnél is zavarosabban elmesélnünk a cselekményt? Áradozunk egy sort a kamerakezelési bravúrokról, leosztjuk a szerepeket egy képzeletbeli remake-hez, és arra is fény derül, milyen szégyenteljes okból kerüli el Gosa, hogy minduntalan Kuroszavával hasonlítsuk össze. Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon (immár listákkal!) A Vakfolt az Apple podcasts

A Twelve O’Clock High (Szárnyaló bátorság) című 1949-es filmmel tovább ismerkedünk a The Last Jedi-t ihlető művekkel. A II. világháborús dráma egyike az első filmeknek, amelyek szembenéznek a katonákat ért pszichológiai traumával, de megnézni is ennyire megterhelő a filmet? Az első Gregory Peck-filmünkben beszélünk a híres színész meghökkentő pályafutásáról, valamint arról a humanizmusáról, amely a Twelve O’Clock High-ban is átszűrődik. De hogy fér meg e mellett a humanizmus mellett egyfajta nihilizmus? Jó-e, ha egy háborús film spórol a csatajelenetekkel? Megfeleltethetőek-e a bombázószázad tisztjei a Star Wars lázadóival? Még az is kiderül, honnan van Andrásnak saját, különbejáratú Peck-relikviája. Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon (immár listákkal!) A Vakfolt az Apple podcasts oldalán András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freevo Emailen is elértek bennünket: feedback@vakfoltpodcast.hu  

Bár már több mint egy hónapja véget ért a Werner Herzog-blokkunk, a német rendező világfájdalmát muszáj volt kihevernünk egy könnyedebb darabbal. Az 1955-ös To Catch a Thief (Fogjunk tolvajt!) című Alfred Hitchcock-alkotással megkezdjük az új blokkunkat, amelyben megnézzük, milyen filmek voltak  a legnagyobb hatással Rian Johnson legutóbbi kis költségvetésű kultfilmjére, a The Last Jedi-ra. Természetesen szót ejtünk róla, hogy a romantikus kriminek mely erényei ihlették a Star Wars legutóbbi felvonását, de az talán még érdekesebb kérdés, hogy miért lóg ki Hitchcock életművéből a To Catch a Thief. Hogyan szorul háttérbe a krimirendező híres feszültségteremtése a fallikus utalások mögött? Hogy állja meg a helyét a huszonévesen karrierje csúcsán járó Grace Kelly a korai nyugdíjazásból visszatért ötvenes sármőr, Cary Grant mellett? Hova lett a Kitekintő?! Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon (immár listákkal!) A Vakfolt az Apple podcasts oldalán And

Ötödik évadunkat most már hagyományszerűen egy minisorozattal kezdjük, ezúttal a 2005-ös Empire Falls (A múlt fogságában) című HBO-produkcióval. A tavaly feldolgozott Angyalok Amerikában szereposztásához hasonlóan ismét nagyágyúkkal van dolgunk, többek közt Ed Harris, Paul Newman, Philip Seymour Hoffman, Robin Wright és Joanne Woodward is felbukkan a több generációt felölelő történetben. A nem épp problémamentes minisorozatról szóló beszélgetésünkben rögtön neki is esünk a kérdésnek, hogy mikor – illetve miért – aggályos, ha egy prózai mű írója dolgozza fel a saját történetét forgatókönyvként. Majd felgyűrjük az flanelingünk ujját, és seregszemlét tartunk az Oscar-díjas nevektől és jellegzetes karakterszínészektől hemzsegő szereposztáson. Kinek sikerül leiskoláznia a teljes színészgárdát? Kik vannak a leginkább félrecastingolva? Melyik színésszel jönne össze bármikor Péter? És melyik legenda iránti közönyösségével hozza ki őt a sodrából András? Végül a minisorozat utolsó felvonásában prezentált hajmeresztő fo

Negyedik évadunk (egyben második naptári évünk) lezárásaképpen toplistát állítunk azokból a filmekből, amelyeket idén a legjobbnak tartottunk a mozikban. A tavaly megteremtett hagyományoknak megfelelően elsősorban a hazai premierdátumokat vettük figyelembe a válogatásunk összeállításakor, de becsempésztünk jó pár olyan filmet is, amelyek sosem fognak hazai moziforgalmazásba kerülni. A kétórás adásban nemcsak a mi tíz-tíz kedvencünket ismerhetetitek meg, hanem idei vendégeink is újra bejelentkeznek, hogy elmeséljék, melyik film nyűgözte le őket a legjobban az elmúlt évben. Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon (itt megtaláljátok majd mindkettőnk Top 10-es listáját is) A Vakfolt az Apple podcasts oldalán András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freevo Emailen is elértek bennünket: feedback@vakfoltpodcast.hu

A vizesblokkunkat minden idők legnagyobb nedves álmával, a Titanic című, éppen húszéves gigaprodukcióval zárjuk. James Cameron ezzel a filmmel taszította le a box office trónjáról az E.T.-vel és a Jurassic Parkkal 1983 óta regnáló Steven Spielberget, hogy aztán tizenhárom évvel később a saját rekordját döntse meg az Avatarral. Pedig nem indult simán a Titanic: extrahosszú adásunkban végigtekintünk az előzetes jeleken, amelyek Waterworld-méretű bukást prognosztizáltak, és megpróbáljuk megérteni, hogy lett mégis ekkora kritikai és közönségsiker ez a romantikus katasztrófafilm. Hogyan passzol össze az elsüllyeszthetetlen titáni szerkezet mérnöki hübrisze és a mai árfolyamon 300 millió dolláros költségvetésre rúgó produkció vakmerősége? Miért tökéletes párosítás a technofil James Cameron és a Titanic témája? Hol helyezkedik el Billy Zane a filmes főgecik örökös ranglétráján? A Leo-mánia taglalása mellett nosztalgiázunk a VHS-korszakon, a befejezés kapcsán elspoilerezzük a Get Out-ot, és pontot teszünk az örökös v

A heti rendes epizódunk előtt egy rövidkének szánt, aztán egész hosszasra sikeredett különkiadást szentelünk a Star Wars saga legújabb részének, Az utolsó jedik című filmnek. Muszáj volt néhány összefüggéstelen gondolatunkat kieresztenünk a rajongókat megosztó epizódról, amely bennünk is megannyi tépelődést keltett. Talán már unjátok is a rengeteg véleményt és olvasatot, amellyel internetkábelt lehet rekeszteni, de ha azt látjuk, hogy kíváncsiak vagytok erre a vészrészre, akkor megfontoljuk, hogy később is készüljünk-e hasonlókkal. Figyelem, 6:30-tól spoilerezünk! Linkek András kritikája Az utolsó jedikről az Epik.hu oldalon A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freevo Emailen is elértek bennünket: feedback@vakfoltpodcast.hu  

Év végi vizesblokkunkat minden idők egyik leghírhedtebb hollywoodi fiaskójával, a 90-es évek elejének Kevin Costner-hullámát meglovagolni próbáló Waterworld kitárgyalásával folytatjuk. Ehhez pedig a film egyik óriási rajongóját, Madarász Isti filmrendezőt (Hurok, A fekete múmia átka, Egy szerelem gasztronómiája) hívtuk meg sztárvendégnek. Tönkrevághat-e egy ambiciózus filmet a bemutatót megelőző rossz sajtó? Vagy egy hiú sztár, aki átveszi az irányítást a filmje fölött? Egyáltalán, tényleg olyan nagy bukás-e a Waterworld, mint az a hollywoodi legendákban szerepel? Adásunkban kitárgyaljuk a posztapokaliptikus kalandfilm összes elképzelhető párhuzamát a Mad Max: Fury Roaddal, és megnézzük, lehet-e családbarát blockbustert csinálni egy flegma antihőssel. Átbeszéljük a film készítése körüli összes horrorsztorit, és kísérletet teszünk arra is, hogy a 2017-ből visszanézve újraértékeljük Costner eposzát. A Kitekintőben visszatér a nyári Vakfolt Versusból ismerős boxoffice-játékunk, és érdemes az elköszönésre is mara

Idei utolsó blokkunkban távolabb merészkedünk Európától, és a tenger vizén teszünk kirándulást: először a Das Boot (A tengeralattjáró) című német filmmel foglalkozunk, amelyet 1981-ben mutattak be. Mi a közel négy órás, bővebb rendezői változatot tekintettük meg. Lehet-e autentikusan, mégis neutrálisan bemutatni a második világháborút német tengerészek szemszögéből? Hogy nézett volna ki a film, ha amerikai stáb forgatja? Ki Jürgen Prochnow amerikai megfelelője? Az adás során bebizonyítjuk, hogy igenis fenn lehet tartani három és fél órán keresztül a feszültséget egy gyakorlatilag egy helyszínes drámában, és megvitatjuk, hol bicsaklik meg a háborús film hiperrealizmusa. A Das Boot apropóján végignyargalunk Wolfgang Petersen hollywoodi karrierjén is, és egy idei Oscar-esélyessel is összevetjük a klausztrofób dráma megoldásait. Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @

Hatalmas csinnadrattával zárjuk le Werner Herzog filmjeivel foglalkozó sorozatunkat: operát viszünk az őserdőbe! Az 1982-es Fitzcarraldo címszerepében Klaus Kinski újra felkerekedik, hogy meghódítsa Dél-Amerikát, ám ezúttal nem az arany, hanem a haszontalanság konkvisztádoraként. A Fitzcarraldo elkészüléséről legalább annyit lehetne beszélni, mint magáról a filmről, így sorra is vesszük a filmet ért katasztrófákat, amelyek miatt több mint négy évig húzódott a pokoli forgatás. Érhet-e még meglepetés az Aguirre és a Nosferatu után Klaus Kinski játékát illetően? Melyik szereplőt dolgozza ki jobban Herzog: Claudia Cardinale madame-ját, vagy Fitzcarraldo gőzhajóját? Miért nem lehet beszélni erről a filmről a kulisszák mögötti események nélkül? Az adásban megvitatjuk, lehet-e együtt lelkesedni a főhős nagyravágyásával, és hogy egy rendező veszélyes megalomániája kifogásként szolgálhat-e egy mestermű megalkotására. Linkek Egy kis ízelítő Werner Herzog prózájából, amelyet Frog_SB küldött nekünk A Vakfolt podcast Fac

A lét melankóliájával ez alkalommal egy vámpír szemszögén keresztül ismerkedünk meg, ugyanis az 1979-es Nosferatu: Phantom der Nacht a soros a Werner Herzog-életműből szemezgető blokkunkban. A film az 1922-es német némafilm feldolgozása, így természetesen nem maradhatnak el az összehasonlítások. Hogyan helyezi el magát Herzog a német film történetében? Mivel tiszteleg F. W. Murnau klasszikusa előtt? Mi köze Klaus Kinskinek a csirkékhez? Sikerül-e a rendezőnek beoltania saját filozófiájával a Nosferatu archetípusait? Kitárgyaljuk, jól áll-e Herzognak egy klasszikus zsánerfilm, és hogy miért nem lett még elegünk a filmes vérszívókból. A Kitekintőben olyan alakításokat kerestünk a közelmúltból, amelyek akár némafilmben is elmentek volna. Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freevo Emailen is elértek bennünket: feedback@vakfoltpodcast.hu  

Folytatjuk a birkózásunkat a létezés enigmájával és az univerzum felfoghatatlanságával, azaz Werner Herzog rendezői életművével. A spanyol konkvisztádorok után ezúttal az NSZK népi hőse, Stroszek veszi be Amerikát, ám a természet helyett most a kapitalizmus gyűri maga alá a nagyravágyó hódítót. Hogyan állítja szembe Herzog a szülőhazája és az USA ábrázolását? Miért megy mindig eseményszámba, ha valaki a határain túlról érkezve forgat filmet Amerikáról? És mi a baj a tyúkokkal? A rendezővel versengve ámulunk el a film szedett-vedett szereposztásán, beszélünk a már nevében is rejtélyes Bruno S. iránti empátiájáról. Kielemezzük, hogyan mosódnak el a határok Werner Herzognál a valóság és a fikció között, és összevetjük a film befejezését az új-hollywoodi anti-happyendekkel. A Kitekintőben az amerikai álomról, USA-ba bevándorlós filmekről beszélünk. Linkek Werner Herzog kiáltványa az igazságról (videó) A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple

Monumentális Werner Herzog-blokkba kezdünk ezzel az adással: az Aguirre, Isten haragja (Aguirre, der Zorn Gottes) című alkotás az első darabja a négyrészes sorozatunknak, amelyben a különleges orgánumú német rendező mesterműveivel foglalkozunk. Értetlenül hüledezünk, hogy a Dél-Amerikában forgatott film hogyan készülhetett el az NSZK filmes rendszerében, és megcsodáljuk Herzog leleményes túlélési módszereit és trükkjeit, amelyekkel véghezvitte ezt a lenyűgöző rendezői teljesítményt. Próbát teszünk, hogy ebből az egy filmből megértsük Werner Herzog világképét az emberi viselkedésről és a természetről, hogy fel is fedezzünk párhuzamokat és ellentéteket a létező összes ezt követő dzsungeles témájú mozifilmmel. Kitárgyaljuk a Werner Herzog mítoszokkal tarkított együttműködését Klaus Kinskivel, a film címszereplőjével, a munkakapcsolatuk leglenyűgözőbb és a legrémisztőbb pillanataival egyetemben, amellyel kapcsolatban kitárgyaljuk a filmgyártás notóriusan toxikus/desktruktív munkakapcsolatait: meddig tart a színés

Észak-európai komédiákkal foglalkozó blokkunk záró darabjában Dániába látogatunk el, hogy Anders Thomas Jensen debütáló rendezését, a Blinkende Lygter (Gengszterek fogadója) című filmet tekintsük meg 2001-ből. Van élet a kortárs dán filmművészetben Lars von Trieren és a Dogme 95 mozgalmon túl? Milyen dolog az, hogy Mads Mikkelsen nem öltönyben van, hanem atlétatrikóban? Megnézzük, Anders Thomas Jensen melankóliájának mi köze egy másik háromnevű Thomashoz, a karrierjének meg egy másik egykori videotékás forgatókönyvíró-rendezőhöz. Adásunkból azt is megtudhatjátok, sikerült-e megfejtenünk a skandináv humor mibenlétét, és megnézzük, mi történik, amikor európai rendezők szerencsét próbálnak Hollywoodban. Annyi nevet sorolunk fel, alig győzzük szuflával! A Kitekintőben megragadjuk az alkalmat, hogy a kedvenc olyan rendezői bemutatkozásainkról beszéljünk, amelyek hosszú és sikeres forgatókönyvírói karriert követtek. Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon

Északi filmekkel foglakozó sorozatunk második részeként Roy Andersson rendezőtől tekintettük meg a Sånger från andra våningen (Dalok a második emeletről) című darabot 2000-ből. Miután végigtekintünk Roy Andersson különös filmográfiáján, elmerülünk a még különösebb rendezői stílusában. Tudunk még nevetni a nyomoron, vagy teljes a kilátástalanság? Hol helyezkedik el a rendező Aki Kaurismaki, a Monty Python társulat és Wes Anderson koordinátarendszerében? Megszámoljuk, hány vágás található a Dalok a második emeletről című filmben, és rátromfolunk a kameramozgások számával. Nemcsak a film egyházi és költészeti motívumaival kelünk birokra, hanem a szuperlatívuszokkal is, amelyekkel ezt az egyedi darabot ajánlani lehetne. A Kitekintőben Roy Andersson tévéreklámos múltjára reflektálva a kedvenc reklámjainkat emeljük ki a kedvenc filmrendezőinktől. Linkek Werkvideó a film poggyászhurcolós jelenetéről Egy reklám, és még egy reklám A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterb

Ezúttal három film erejéig Észak-Európába vádorolunk, hogy megnézzük, hogyan vigadnak sírva az ottani filmesek. Elsőként a Leningrad Cowboys menni Amerika és más filmek legendás rendezője, Aki Kaurismaki 2002-es filmjét, Mies vailla menneisyyttä (A múlt nélküli ember)-t tekintettük meg. Tekinthető komédiának A múlt nélküli ember? Működik egyfajta urbánus meseként is? Mi az a titkos recept, amellyel a mélyszegénységben tengődő szereplők túlélését be lehet burkolni életigenlő köntösbe anélkül, hogy giccsessé vagy hamissá váljon? Verdiktet mondunk a slow cinema műfajáról, és eldöntjük, beletartozik-e A múlt nélküli ember, majd megbeszéljük, melyik házba tartoznának a film szereplői a Trónok harcából. Az adásból továbbá azt is megtudhatjátok, mi fán terem az Arany Párna-díj. A Kitekintőben a film legfőbb toposzával, az amnéziával foglalkozunk, és felidézzük a legkedvesebb és a legszörnyűbb filmes élményünket az emlékezetvesztéssel kapcsolatban. Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitter

Krzysztof Kieślowski Trois couleurs: rouge (Három szín: piros) című filmje 1994-ben követte a Fehéret. A Három szín trilógia harmadik része a francia zászló harmadik színét képviseli, és a francia köztársaság alapeszményei közül a testvériséget dolgozza fel. Főszerepében Irène Jacobot és Jean-Louis Trintignant-t láthatjuk. Miután megküzdünk a színek különféle elnevezéseivel és a francia nevek kiejtésével, megvitatjuk a filmtrilógiák általános színvonal-ingadozását. Mindig a harmadik rész a leggyengébb, vagy vannak kivételek? Ez a film kivétel? Később elmorfondírozunk azon, jótett-e a jótett, ha önzőségből fakad, a Jean-Louis Trintingnant által játszott bíróval kapcsolatban bibliai párhuzamokat vélünk feltárni, és még azt a filmművészetet évtizedek óta megosztó kérdést is eldöntjük, hogy Kieslowski  felér-e bravúrosságban M. Night Shyamalanhoz. Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán Feliratkozás a Vakfolt versus

Krzysztof Kieślowski Trois couleurs: Blanc (Három szín: fehér) című filmje 1994-ben követte a Kéket. A Három szín trilógia második része az egyenlőséggel foglalkozik a francia köztársaság három alapeszménye közül, főszerepében pedig Zbigniew Zamachowski és Julie Delpy látható. Tényleg ez az epizód volna a leggyengébb a trilógiából, mint sokan állítják? Lehet a fehér színnel is intenzív hatást kelteni? Gonosz dolog az egyenlőségre törekvés? Kivesézzük, milyen véleménnyel van Kieślowski a rendszerváltás utáni, újra egyesülő Európáról, és hihető-e Karol Karol karakteríve a finálé tükrében. Sőt, a film főszereplőjével kapcsolatban olyan tévétörténeti mérföldkövekkel is párhuzamokat vonunk, mint a Breaking Bad és a Szomszédok. A Kitekintőben a fehér színnel kapcsolatos kedvenc filmes élményünket választottuk ki. Az adás legelején vadonatúj “Kaptunk egy kommentet” szekciónkat hallhatjátok, amelyben kicsit beszélünk a Full Metal Jacket adásunkról. Ha el akarjátok kerülni a spoilereket, tekerjetek a 05:00 perchez. Li

Európai évadunkat Krzysztof Kieślowski francia gyártású trilógiájával folytatjuk. Az 1993-as Trois couleurs: Bleu (Három szín: kék) témája a szabadság, a folytatásoké pedig az egyenlőség és a testvériség. A filmben Juliette Binoche alakít egy frissen megözvegyült asszonyt, akiben a gyász viaskodik a saját függetlenségi vágyaival. Az adásból megtudhatjátok, hányféle módon lehet feldolgozni filmen a gyászt, és működött-e számunkra Kieślowski megközelítése. Kielemezzük, hogy a rendező milyen szokatlan képi megoldásokkal házasítja a komolyzenét, és mennyi mindent jelenthet a kék szín egyszerre. Vajon hány percbe telik a műsorvezetőknek, mire elhangzik a “művészfilmes” kifejezés, mit árul el az emberről, ha van kedvenc karambolos jelenete, és hogy kerül ide Hans Zimmer? A kitekintőben a kék színnel kapcsolatos kedvenc filmes élményünket választottuk ki. Jövő héten a Három szín trilógia következő darabjával, a fehérrel folytatjuk. (Figyelem, a megszokottnál rosszabb hangminőség egy rossz beállítás műve, amit nem ve

A múlt héten hatalmas svunggal indult európai évadunkat rögtön meg is szakítjuk egy különkiadással, amelyben a Life Is Strange című 2015-ös videójátékról beszélünk. A játéknak épp a közelmúltban jelent meg az előzménye, a Life Is Strange: Before the Storm, ami jó apropónak tűnt, hogy végre mindketten bepótoljuk. Vendéget is hívtunk Moskát Anita író és szerkesztő személyében, akinek a Life Is Strange a megjelenése óta hatalmas kedvence. Az adásban megbeszéljük, mitől különleges a Life Is Strange feleletválasztásos kalandjáték-mechanikája, és hogyan aknázzák ki a DONTNOD fejlesztői az idővisszatekergetős trükköt. El lehet viselni a 2010-es évek elejének tömény diákszlengjét? Hát az irritáló tiniket? Megtudhatjátok, hogy ki fedezte fel a legtöbb easter egget a játékban, kinek sikerült teljesen beleélnie magát Max karakterébe, és ki kezdett el egyből kegyetlenkedni a diáktársaival. Mi a helyzet a játék befejezésével? Létezik helyes döntés? És mit árul el a műsorvezetők és a vendég lelkivilágáról? Linkek Anita m