Vakfolt Podcast

Eljutottunk Jancsó Miklós filmjeiig a magyar filmes évadunkban. 1966-os rendezése, a Szegénylegények, vitathatatlanul a legfontosabb műve. A főbb szerepekben láthatjuk Görbe Jánost, Latinovits Zoltánt, Őze Lajost, Kozák Andrást. A legendás filmről Kovács Gellért Filmszerész beszélgetett velünk. Megbeszéljük a film történelmi hátterét, és hogy milyen párhuzamok vonhatók a betyárok 19. századi, szabadságharc utáni üldözése és a 20. századi autoriter rendszerek embertelen bánásmódja között. Mi az a parabolisztikus történetmesélés, amellyel Jancsó ki tudta kerülni a hatvanas évek cenzorait? Milyen filmnyelvi bravúrokkal nyűgözi le a nézőit a rendező? Beszélünk Latinovits doppelgangeréről, a film szikár arcú szereposztásáról, a női szerepekről Jancsónál, és kitekintünk a későbbi, absztraktabb filmjeire is, hogy összehasonlítsuk, hogyan változott a stílusa. Linkek Kovács Gellért Filmszerész Facebook-oldala Az ÉrdFM Filmszerész podcast oldala Jancsó 100 filmklub A Vakfolt Patreon-oldala A Vakfolt podcast Facebook

Rögtön a hatvanas évekbe ugrunk a magyar filmes évadban, és Szabó István rendezését, az 1965-ös Álmodozások kora című filmet nézzük meg. A főszerepben Bálint András, valamint Béres Ilona, Esztergályos Cecília és Halász Judit láthatóak. Mennyit változott a magyar filmesek stílusa a múlt heti Körhinta óta? Milyen módon készülhetett el Szabó István első filmje, és mennyire szólt bele a pártállam? Megnézzük, hogyan hatott a francia új hullám Szabóra, és beszélünk az "Így jöttem" filmekről is. Bálint András karakterének a szerelmeit is megpróbáljuk kategorizálni, valamint a baráti körével és a feletteseivel való viszonyait is megvizsgáljuk a film témáinak tükrében. Mit mond Szabó István az individualizmusról, és mit mond az apaszerepekről? Mit mesél a világháború utáni fiatalságról? Mit mond az 1956-os kivándorlásról? Linkek A Vakfolt Patreon-oldala A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán András a T

Magyar filmes évadunk egyik legnagyobb hiányossága az 1956-os Körhinta, amelyet Fábri Zoltán rendezett Törőcsik Mari és Soós Imre főszereplésével. Megérkeztünk a modernista magyar film világába, Hegyi Barnabás látványos kamerakezelése és a színészpáros szívbemarkoló alakítása a cannes-i nézőket is lenyűgözte. A filmről Rácz Viktória beszélgetett velünk. Megnézzük, milyen környezetben készült el a Körhinta, és Fábri Zoltán hogyan manőverezte végig a karrierjét, milyen filmjei készültek el, és mik nem. Milyen témák foglalkoztatták? Van-e a Körhintának programfilmes, propagandafilmes éle, vagy sikerül társadalomkritikusnak lennie? Beszélünk Soós Imre alakításáról és tragikus életéről egyaránt, valamint Törőcsik Mari első szárnypróbálgatásairól is beszélünk, és megnézzük, milyenek voltak a film mellékszereplői. Linkek Viki cikkei a Filmtekercsen, a Filmtetten A Vakfolt Patreon-oldala A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt

Makk Károly első - hivatalosan is bemutatott - nagyjátékfilmével folytatódik a magyar filmes évad. A Liliomfi 1954-ben jelent meg, és rögtön Cannes-ba is eljutott. Főszerepben Krencsey Marianne és Darvas Iván, de látható a filmben Dajka Margit és Pécsi Sándor is. Röviden beletekintünk Makk Károly munkásságába, de erre még lesz alkalmunk visszatérni az évadban. Beszélünk arról, hogy a Rákosi-korszak végén hogyan készülhetett el a Liliomfi, miért ezt a filmet készítette el vajon Makk Károly. Mi az eredeti, 19. századi eredeti színmű titka, hogy ilyen jól megőrizte a frissességét? Hogyan került ebbe a történetbe a Shakespeare-szál Mészöly Dezső révén? Mitől olyan jó táptalaja a romantikus komédiáknak a vándorszínészek közege? Darvas Ivánról és Krencsey Marianne-ról is beszélünk: mitől megnyerő a párosuk? Mi az, amit ez a film jól csinál a rég ismert "félreértések vígjátéka" szituációból? Mit tud kihozni a film rendezéséből Makk Károly, és mit ad hozzá a történethez, hogy a Balatonfelvidékre helyezték? Linkek A

Megnyitjuk a magyar filmes évadunkat, amelynek első adásában 1934-be utazunk vissza, hogy kocsikázzunk egyet a Meseautóval. Gaál Béla filmjében Kabos Gyula, Törzs Jenő, Perczel Zita és Gombaszögi Ella játszották a főszerepet. Az adásban nálunk vendégeskedett a Magyar filmek ától cettig podcast két műsorvezetője, Bonta Luca és Török Ádám. Az adás elején egy rövid magyar filmtörténeti áttekintésbe kezdünk - mi volt az első magyar hangosfilm, és miért járt kéz a kézben hosszú évekig Kabos Gyula és a magyar filmkészítés? Készültek a közönségfilmeken kívül szerzői, művészfilmes alkotások is? Mennyi minden veszett el a korabeli magyar filmek közül? Beszélünk a harmincas évek nagy rendezőiről és színészeiről is, akik többségének el kellett hagynia a hazáját a harmincas évek végére, köztük magának Kabos Gyulának is. Mekkora a Kabos Cinematic Universe? A Meseautó premisszájáról is beszélünk: mennyire lett divat a gazdag-szegény pár románca ez után, és milyen előzményeit lehet felfedezni ennek a klasszikus toposznak? M

A Vakfolt podcast Patreonján tavaly elértük az ötven támogatót, és ehhez a mérföldkőhöz egy ígéretet is társítottunk. Élő adásfelvételt szerveztünk filmnézéssel, beszélgetéssel. Az esemény helyszíne a Kino Café Artmozi volt, a közönségben pedig a támogatóink és a vendégeink ücsörögtek. A film, amit megnéztük, az 1999-es Mátrix volt, a Wachowski-testvérek filmje, főszerepben Keanu Reeves, Carrie-Anne Moss, Laurence Fishburne, és Hugo Weaving. A filmvetítés körülbelül ötven percet volt lehetőségünk beszélgetni a Mátrixról, amibe igyekeztünk picit bevonni a közönséget is. Mitől volt korszakalkotó a Mátrix, és hogyan tudtak egy ennyire átgondolt filmet tető alá hozni a még be nem futott rendezők? Mennyi filozófiai, vallási gondolatot egyesít a Mátrix? Megbeszéljük a szereplőket is: mennyire jó a filmben Hugo Weaving? És Keanu Reeves? Miért bírjuk Joe Pantolianót? Megjegyzés: az adás utolsó 5-10 percében elkezdett recsegni a hang, nem tudtuk kiszűrni, elnézést kérünk. Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Va

2021-et is magunk mögött tudhatjuk immár. Eljött az ideje, hogy kiválasszuk a kedvenc filmjeinket az idei bemutatók közül. Ebben az évben is bővelkedtünk a rendhagyó eseményekben: márciusra csúszott az Oscar-díjátadó, aztán májusig nem is nagyon lehetett moziba menni, és a Warner összes filmje egyszerre ment moziba és streamingre. Nyár végére már a fontosabb filmfesztiválokat meg-megtartották, így az év második felére záporozni kezdtek az izgalmasabbnál izgalmasabb premierek. Ebből a furcsán alakult évből választottuk ki a kedvenceinket. Mindketten tíz-tíz helyezettet sorolunk fel, emelkedő sorrendben, így az adás végén hallhatjátok az általunk választott legjobb filmeket. Az elmúlt évadunkra is emlékezünk, és igyekeztünk az összes vendégünktől megtudni, hogy mi volt az idei kedvencük. Hallani fogjátok az adásban Lepp Tündét, Madarász Istit, Mikó Lászlót, Varga Ferit is, de elárulta nekünk a kedvencét Gócza Gina, Herczeg Zsófi, Rácz Viki, Gyöngyösi Lilla, Szabó Kristóf, Veres Szilárd, Szabó Dominik, Markovics

Év elején a Vakfolt podcast társalgó tagsága Florence Pugh-t választotta meg a legjobb 32 év alatti színésznőnek. Pugh épp a Disney+-on bukkant fel a soros Marvel-sorozatban, miközben nemrég bejelentették, hogy Christopher Nolan új filmjében is szerepel. Májusban már a Midsommarral megkoronáztuk Pugh győzelmét, a Patreonunkon pedig egy portré adással egészítettük ki ezt az ünneplést. Jövő héten érkezünk a szokásos év végi toplistázós adásunkkal, addig egy kis szünetet tartunk. Ez az epizód a korábbi Patreonos adásunk közzététele. Ha tetszett, akkor csatlakozzatok a támogatói közösségünkhöz, és még több hasonló különleges adást hallgathattok! Beszélünk Florence Pugh karrierjéről, az első filmfőszerepétől (Lady Macbeth) kezdve a nagyobb állomásokon át a Midsommarig. Mekkora kihívásokkal nézett szembe 21 éves színészként a Lady Macbeth főszerepében? Milyen nagy színészekkel játszott együtt, akik nagy hatással voltak rá? Milyen nagy rendezők figyeltek fel rá már rögtön a debütálásakor? Mennyire különböző szerepek

Végéhez ért a vendég évadunk. Az utolsó adásban Wostry Ferenc kedvenc filmjét néztük meg, ez pedig a Blue Velvet, vagyis magyarul a Kék bársony. David Lynch rendezését 1986-ban mutatták be, a főszerepben Isabella Rossellini, Kyle MacLachlan és Laura Dern láthatóak, valamint Dennis Hopper, kisebb szerepekben pedig Brad Dourif, Jack Nance és Dean Stockwell bukkannak fel. Az adás elején megnézzük, hogyan épült, forrott ki a Kék bársonyra David Lynch stílusa, hogyan állt össze az a kreatív csapat, akikkel rengeteg későbbi filmjén is együtt dolgozott. Megbeszéljük: A Kék bársony a legérettebb Lynch-darab? Hogyan táplálkozik a Radírfejből, és mit örökít át a később Lynch-filmeknek? Beszélünk a film noirhoz és a melodrámához fűződő kapcsolatáról is: Douglas Sirknek vagy Alfred Hitchcocknak köszönhet többet a Kék bársony? Mit mesél David Lynch Amerikáról? Mennyire félelmetes a Kék bársony, és mennyire ijesztő figura Dennis Hopper Frank Booth-ja? Linkek Az Epik.hu, ahol szuperjó műfaji filmes cikkeket olvashattok

Idei utolsó vendégünk Wostry Ferenc, akivel a legelső évadunkban már beszéltünk Stanley Kubrick egyik filmjéről (Barry Lyndon, 1975) Ezúttal az Eyes Wide Shut (Tágra zárt szemek) a témánk, amelyet együtt pótoltunk be Ferivel. Stanley Kubrick 1999-es rendezésében Tom Cruise és Nicole Kidman játszották a főszerepet, akik akkor házaspár voltak. Kubrick utolsó filmje a korában megosztotta a nézőket, mostanra inkább pozitív lett a megítélése. Mennyit változhat egy rendező szemléletmódja húsz év alatt? Volt valami mögöttes indok Nicole Kidman és Tom Cruise kasztingjában, vagy csak a sztárságuk kellett, hogy eladja a filmet? Lehet hetvenévesen releváns módon beszélni az erotikáról? Szatirikus vagy komoly a Tágra zárt szemek hangvétele? Kikből űz gúnyt a film? Kik a legjobb epizódszereplők? Mik a legkínosabb jelenetek? Persze beszélünk Stanley Kubrick rendezői kézjegyeiről is, és ezek tükrében is megpróbáljuk elemezgetni a Tágra zárt szemeket. Linkek Az Epik.hu, ahol szuperjó műfaji filmes cikkeket olvashattok A Vak

Herczeg Zsófi ismét visszatér, és miután múlt héten bepótolta velünk egyik vakfoltját, az Akirát, most egy abszolút kedvenc filmjét beszéli ki velünk. Ez az Aliens, vagyik A bolygó neve: Halál. Miután A dologról már beszéltünk tavaly nyáron, most Zsófi másik nyolcvanas évekbeli ikonikus kedvenc horrorja is sorra kerülhet. A filmet James Cameron rendezte, a főbb szerepekben pedig Sigourney Weaver, Michael Biehn, Lance Henriksen, Bill Paxton, Jenette Goldstein és Paul Reiser láthatók. Az Alien (A nyolcadik utas: a Halál)ű című első részről már beszéltünk egy korábbi Inverz vakfoltban. James Camerontól korábban a Patreonunkon beszéltünk a Terminator 2-ről. Az adás elején elmeséljük, ki mikor látta először az Alienst, ki hányszor látta, és mennyire volt rá nagy hatással. Hol helyezkedik el a legjobb akciófilmek rangsorában A bolygó neve: Halál? Megnézzük, az első Terminator után James Cameron milyen témákat hozott át ebbe a filmjébe, és miket vitt tovább a Terminator második részébe. Beszélünk az Aliens feszült

Vendég évadunk legújabb állomásában a Herczeg Zsófi látogat el hozzánk, és egy fontos hiányosságot pótol velünk. Mindannyiunknak kimaradt eddig az Akira, az 1988-as japán anime Otomo Kacusiro (angolszász átírásban Katsuhiro Otomo) rendezésében. Az alkotó a saját, 1982-ben indult mangasorozatát adaptálta animációs formában. Az Akira a cyberpunk másik fontos meghatározó kiindulópontja a Blade Runner mellett, továbbá az animére gyakorolt hatása is máig megfigyelhető. Poszt-apokaliptikus motorosbandák, szuperképességek, hübrisz, testhorror és rengeteg értelmezési réteg egyetlen filmben. Az animációs filmekkel évek óta foglalkozó Herczeg Zsófi eddig nem látta elejétől végéig az Akirát: hogyhogy kimaradt a film? Milyen, amikor egy fajsúlyos alapművet kell kerülgetnünk éveken át? Beszélünk arról is, hogy mi az, ami miatt az anime mindmáig egy nehezen befogadható műfaj a számunkra, és milyen lépéseket tettünk eddig, hogy ezen változtassunk. Ehhez kapcsolódóan szóba kerül, hogy mik segíthették elő, hogy az Akira a

Vörös Eszter és Szabó Dominik harmadszorra podcastolnak velünk az idei évadban, ezúttal Eszter fiatalkori kedvencét néztük meg. Ez az Isten hozta, őrnagy úr, Örkény István Tóték című kisregényének feldolgozása. Fábri Zoltán 1969-es filmjében Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre játsszák a főszerepet. Megbeszéljük, milyen emlékeket idéz fel bennünk az Isten hozta, őrnagy úr!, és persze beszélünk arról is, hogy hogyan keletkezett a film. Örkény története milyen utat járt be, mire a mozivásznakra került? Milyenek a film főszereplői? Beszélünk a nemrég elhunyt Venczel Veráról, Fónay Mártáról, és persze a férfiakról: milyen a Hideg napok után komikus szerepben látni Latinovits Zoltánt? Milyen a komédiai érzéke Sikovits Imrének, akit a méltóságteljes szerepeiben szerettünk meg? Beszélünk a film rendszerkritikájáról, a poszttraumás stresszről egyaránt, és próbáljuk összhangba hozni, ogy hányféleképp értelmeztük a különböző jeleneteket. Linkek A Dominik által szerkesztett Ekultúra Eszter a Twitteren: @wory04 Domin

Vörös Eszter és Szabó Dominik visszatérnek - s mivel ketten vannak, két külön kedvenc filmet hoznak magukkal. A mai adásban Dominik kedvencével foglalkozunk, jövő héten jön Eszteré. Dominik választása A nagy szépség (La grande bellezza, angolul The Great Beauty) című filmre esett, Paolo Sorrentino rendezésére 2013-ból. A főszerepben Sorrentino visszatérő színésze, Toni Servillo. Egész gyerekkorunkat azzal töltjük, hogy ugyanazokat a filmeket nézzük újra és újra, majd felnőve már rájövünk, hogy annyi a bepótolandónk, hogy annak is örülünk, ha egyszer meg tudunk nézni egy új filmet. Hogy lett mégis egy viszonylag új film Dominik kedvence, és vajon hányszor látta eddig? Azt is megbeszéljük, ki mennyi mindent látott eddig Paolo Sorrentinótól, és azok alapján mik voltak az elvárásai. Miről szól A nagy szépség? Mennyire önkritikus Paolo Sorrentino? Lehet egy képmutatást feldolgozó film képmutató? Mit akar elmondani Sorrentino a klasszikus és a modern művészetről? Mit akar elmondani az élet értelméről? Linkek A Dom

A három évvel ezelőtti Titanic filmfesztiválos adásunk vendégei tértek vissza, és pótoltunk velük egy közös vakfoltot. Vörös Eszter és Szabó Dominik (Ekultura) a Werckmeister harmóniák című filmet választották, Tarr Béla rendezését 2000-ből. A film és az alapjául szolgáló regény írója Krasznahorkai László, Tarr Béla társrendezője Hranitzky Ágnes. A zenét pedig természetesen Víg Mihály szerezte. Az adás elején beszélünk arról, ki hogyan áll Tarr Béla filmográfiájával, miket láttunk eddig, és milyen elvárásokkal ültünk le a Werckmeister harmóniák elé. Beszélünk arról is, mennyire ismerjük Krasznahorkai bibliográfiáját. Aztán elmerülünk a Werckmeister harmóniákban: mennyire tudott bennünket beszippantani a slow cinema? Melyik jelenetek voltak a legemlékezetesebbek? Milyen allegóriákat tudtunk felfedezni ebben a sűrű szövésű történetben? Miket reprezentálnak a főszereplők, Valuska, Eszter úr, és a Herceg? Hogyan értelmeztük a film apokaliptikus kórházas jelenetét? Linkek A Dominik által szerkesztett Ekultúra Esz

Madarász Isti visszatér, és a múlt heti Kuroszava-pótlás után egy régi kedvencét nézzük meg. Ez Tom Tykwer rendező 2006-os filmje, a Perfume: The Story of a Murderer, magyarul Parfüm: egy gyilkos története. Patrick Süskind regényét dolgozza fel a történet, amelyben a főbb szerepeket Ben Whishaw, Dustin Hoffman és Alan Rickman játsszák. Hogy esik az ember választása a kedvenc filmjére? Mi tette a Parfümöt Isti kedvencévé? Megnézzük azt is, hogy hogyan alakult Tom Tykwer karrierje a Lé meg a Lolától kezdve. Mitől különleges ebben a karrierben a Parfüm? Beszélünk arról, hogy milyen volt a fogadtatása a filmnek a maga idejében, hogyan lehet egy gyilkosról szóló filmben azonosulni a főszereplővel. Mi nyűgözte le a filmben Istit? Mely filmekkel rokonítható az eddigi vakfoltjaink közül a Parfüm? Beszélünk a grandiózus fináléról is, a megrendezéséről és a film tónuskezeléséről. Linkek Isti a Twitteren: @madaraszisti A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk A Vakfolt podcast a Twitteren A Vakfolt P

Vendég évadunkba ellátogatott Madarász Isti rendező is. Elsőként egy olyan filmet pótoltunk vele, amely egyben az első betekintése volt a rendező életművébe: ez Kuroszava Akira (angolosan Kurosawa Akira) filmje, A hét szamuráj 1954-ből (eredetileg Sicsinin no szamurai, angol címén Seven Samurai). A főszerepben Mifune Toshiró látható. A történelmi kalandfilm elnyerte Velencében az Ezüst Oroszlánt, és két Oscar-jelölésig vitte, továbbá rengeteg hollywoodi filmet inspirált, köztük A hét mesterlövészt. Milyen elvárásokkal szabad leülni egy legendás magnum opus elé, és vajon sikerülhet-e megugrania azokat egy közel hetvenéves filmnek? Miben tudja leiskolázni Kuroszava a mai akciórendezőket? Beszélünk a rendező gyakran bevált fogásairól a hosszú egysnittesektől kezdve a tömegejelenetekig. Miben lehetett formabontó a japán szamurájos (dzsidai-geki) filmek között a maga idejében A hét szamuráj? Mitől emelkedik ki ez a film Mifune Toshiró gigászi karrierjéből? Összehasonlítjuk azzal, amit a Yojimbóban láttunk tőle, és

Juhász Viktor film noirral érkezett, film noirral távozik: A múlt heti A máltai sólyom-adásunk után egy modern, sci-fi noirral tért vissza hozzánk, ez pedig a Blade Runner, magyarul a Szárnyas fejvadász. Ridley Scott 1982-es filmjében Harrison Ford játssza a főszerepet, Rick Deckard nyomozót, mellette Rutger Hauer, Daryl Hannah, Sean Young láthatóak. Felelevenítjük a film noirral kapcsolatos ismereteinket, és megállapítjuk, mennyi mindent őriz meg a Szárnyas fejvadász a zsáner hagyományaiból. Mennyire passzol Harrison Ford alakítása a klasszikus hard-boiled nyomozó szerephez? Mi a közös Sam Spade-ben és Rick Deckardban? Hasonlóan azt is megvizsgáljuk, mi az, amit a Szárnyas fejvadász adott a populáris kultúrának: milyen szálakkal kapcsolódik a cyberpunk a Blade Runnerhez? Beszélünk a film hányattatott sorsáról is a mozis vágástól kezdve a végső rendezői változatig. Mitől bukhatott meg ez a film a mozikban? Mik a különbségek a vágatok között? Mik a különbségek Philip K. Dick könyve és a film között? A nyomozó

Október első felében Juhász Viktor a vendégünk, akinek a film noir iránti rajongásán esett aprócska foltot korrigáljuk most: bepótoltuk vele a The Maltese Falcon, vagyis A máltai sólyom című klasszikust. A legendás John Huston első rendezése ezen a héten lett nyolcvan éves. A történet Dashiel Hammett azonos című regényének feldolgozása. Humphrey Bogarttól ugyan nem volt idegen a krimi, mégis ezt a filmet tartják a film noir első fecskéjének. Elsőként beszélünk a film noirról: kinek milyen viszonya fűződik a műfajhoz, mik voltak az első találkozásaink a kriminek ezzel a válfajával? Megnézzük az alzsáner előzményeit, irodalmi hagyományait, és összekötjük A máltai sólymot a későbbi, posztmodern, dekonstruáló alkotásokkal. Mely stílusjegyek jelentek meg már itt, A máltai sólyomban, és mely film noir-alapvetések hiányoztak még ekkor? Milyen előképe Sam Spade nyomozó karaktere a későbbi nagy sikerű noir-detektíveknek? Aztán elmerülünk A mltai sólyom szövevényes cselekményében: mennyire sikerült kibogozni a kusza tö

Markovics Botond visszatér, és egy nagy kedvencéről beszélünk. Ez Az utolsó szamuráj, eredeti címén The Last Samurai, Edward Zwick filmje 2003-ból Tom Cruise főszereplésével. A film hívta fel a világ figyelmét Szanada Hirojukira (Hiroyuki Sanada) és Vatanabe Kenre is (Ken Watanabe). A 19. századi történetben Tom Cruise által alakított Nathan Algren a nyugatosodás küszöbén álló Japánba téved, ahol megismeri a tradicionális japán értékrendet a szamurájok életmódján keresztül. Az utolsó szamuráj óriási siker volt az idejében, de talán az utolsó nagyszabású történelmi kalandfilm: milyen filmek előzték meg, milyen hasonló filmek követték, és vajon miért lehetett épp ez a film a vízválasztó? Megnézzük azt is, hogy Tom Cruise filmes pályafutásában miért foglal el hasonlóképpen vízválasztó szerepet ez a film. Beszélünk a film korhűségéről is. Helytálló a történelemábrázolása Az utolsó szamurájnak? Mivel kapcsolatban használja ki a legnagyobb írói szabadságot John Logan scriptje? A "white savior" narratíváról is beszé