Viclondonban

M. Night Shyamalan megsegítésére film szkriptecskét olvasok, vagy micsudát. Nem is akármilyet, nem is akárhonnan. Magam is le vagyok döbbenve az egészen, de itt tartunk...

Jamie Lee Curtis Oscar díj átvevős poénkodását és magyarkodását így tálalni? Szégyellje el magát minden újságot író megélhetési ferdítő bűnöző! Pedig milyen jó kis pillanat volt, de ahol okés a dollárbaloldal szlengje, ot az öröm helyett inkább az epe jár.

Tényleg lehet ilyet, ebben az epizódban elmondom hogyan tudsz pénzt csinálni a generált műalkotásaidból, akár több fórumon is. Ha annyira vágod már a generálást, és érted is mi kell a népnek, akkor hajrá.... Oh, és jónéhány okosság arról, hogy mit tud a Midjourney V5

A furán örzött táncterem-szerü kognitivitás metafórája mellett a disztrakcióról, fókuszról, és persze a digitális világ műmacsóiról szaladt el a számmal a világ...

Eredetileg csak a The Last of Us -ról akartam kaparni az agyam, aztán valahogy a homofóbia obszcén fókuszánál találtam magam, a dícsérősarokba pedig belógott valami, majdnem megfulladtam....

Nem mindekinek való epizód. Kicsit lassabban megy a szó a szokásosnál, a döbbenetes Brendan Fraser filmről, és egy felfoghatatlan tragédiáról....

Huh, amolyan beteg kis epizód lett ez, ahol még a fütyidal is elhangzik, de csak mert kell egy olyan szerzemény ami a szakítást átélők igazi fájdalmáról szól -szókimondva... Oh, íme a "videoklipphez" a link: https://youtube.com/shorts/sLwR5pYx6y4?feature=share

Akármerre néz az ember mindenhol csak a döglött macskák dombjait látja mostanság, a rettenetes politikai őrületnek köszönhetőan, annyi is a botrány hogy már ténzleg csak az megy faltól falig...

Jó hosszú úton de azért eljutok oda is, hogy átdumáljuk Chris Rock legújabb önálló anyagát és a felvetést a figyelemfüggőségről...

Uh, micsoda korareggeli epizód, meglepetéssel, és kissebb balesettel, pedig csak a libidó kopás okait akartam volna szétszedni... Borítóra Craig David és Graig Davies képét blendeltem, mert én ilyen vagyok.

Eljött a nagy és fontos nap a 11 évesek életében, a pályaválasztás labirintusának első kereszteződése, közben persze vannak bajok, van egy kis vergődés, sztrájkoló tanárok és egyebek....

Hjaaa, szekszi gustustalanságokról szerettem volna beszélni, de már megint valami komoly vette át a helyét, csak hogy bosszankodhassak kicsit pont erről a szerepcseréről....

Ahogy a dal is mondja..."The damage is done so i guess i'll be leaving..." Avagy fájó szívvel, de azt látom, hogy mintha Magyarország menthetetlen lenne, mivel a munka befejeződött, a tudatok módosítása megtörtént...

Magyarországi utunk során perszehogy a vendégségben nem olyan sima a rögzítés, de az algritmus kapta a kaját, aztán a dicsérősarok is majdnem sikerült...zzz

A gyerek tenyerének gipszlenyomata helyett pár mélyebb kérdést és választ rögzítettünk egy könnyed kis epizód kedvéért...

Lehet izomláza a tüdőnek, és a film trailereket miért kell így csinálni, a gyerekből akkor most mi legyen, mi a fontosabb érték amire tanítsam...? Mindez a sok dilemma pont pancake's day után jött fel...

A képalkotás világának megrázása után, szépen érkeznek a zenei művek terén okosított programok is, amikkel nem már most igen érdekes dolgokat lehet csinálni. Kis zeneipari értékbecslés után mutatok is pár példát, hogy mi mindenre képesek a jelenleg elérhető AI zene programok.

Konkrétam méregcsepegtetés folyik, és még a pupillájukat is kitárják sokan az Ágoston Balázs féle mocsoknak és az ő retkes ujjbegyein érkező arcpirító orosz propagandának, a porokat kavart cikket elolvas pont akadt olyan rész amit már anni kibeszéltünk az Ukránok forradalmi hangulata kapcsán, elővettem hát a darabkát...

Voltam futni, ami egy gyerekkori traumámat hozta fel, aztán persze beszéltem néhány felzaklatós hülyeséget is, hogy a végén megpihetethessem fejünket a dicsérősarok finom párnáin...

Miután kipuffogtam magam a rothadó magyar könnyűzene miatt, végre mesélhettem milyen volt kirándulni Welszben egy gyorsat, milyen hihetetlen kicseszés az a nzelv és a dicsérő sarokba hoztam egy aranyórát torkostúl...