Balfül Podcast - Üzlet És Technológia Csak Lazán

A mai adásban Bandi felteszi a nagy kérdést, miszerint "mi a csuda történik a piacokon?" Egyértelmű válaszaink természetesen nincsenek, de azért felvázolunk pár elméletet a magunk módján. Egy kis kitérővel Misi elmeséli a Netfixre kötött félresikerült opciós ügyletét, valamint ha már szóbakerültek az opciók beszélgetünk kicsit az ún. black swan fundokról. Végül pedig filozofiai és morális mélységekbe merülünk alá a válságkezelés és a monetáris politika kontextusában.

A történelem során először fordult elő, hogy az amerikai WTI típusú könnyűolaj jegyzése negatív tartmányba fordult (legalábbis a májusi határidő tekintetében). A mai adásban megbeszéljük, hogy ez mit jelent a gyakorlatban és, hogy ettől még ne indulj el üres zsebbel a benzinkútra. Aztán lesz még itt szó kitermelési technológiákról, az OPEC-ről, fapados repülésről, tankerekről, valamint úgy általában mindenről ami előjöhet mostanában az olajpiacon. Ismét eléggé pénzügyi-technikai adás lett, reméljük bejön ez is!

A mai adásban vendégül hívtuk egy Németországban élő barátunkat, aki mesterdolgozatát a zöld bankolásból írta, majd New Yorkban gyakornoki programját a Fossil Free Indexes nevű karbonsemleges indexeket számoló cégnél töltötte, hogy aztán Németországba visszakerülve, az ország legnagyobb zöld bankjának egyik ESG alapját kezelje. Segítségével megpróbáljuk kideríteni, hogy mitől zöld egy cég, hogyan készülnek a környezettudatos befeketetési alapok és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha valaki ilyen szemlélet mellett tervez befektetni.

Üdv mindenkinek a Balfül podcast első remote adásában! Folytatjuk azon adások sorát, amik témáját Ti dobtátok be javaslatként: az okos város koncepcióról, vagy ún. smart city-kről lesz szó. Mik ezek, mi tartozik az okos város definíciója alá és milyen kihasznált vagy kihasználatlan lehetőségek vannak még a technológiában. Vannak-e városok, ahol sikerrel valósultak meg okos város programok, ami megkönnyítik a városlakók életét. A hang olyan amilyen, de a karanténból erre futja (a következő adásra megígérjük javítunk rajta).

A világ jegybankjai éppen csapágyasra járatják a nyomdagépeket, de ettől még a koronavírus járvány nem múlik el és a 2020-as gazdasági válságnak nem vet egyszerre véget. A cégeknek továbbra sincs piacuk és várhatóan az emberek sem fogják a gazdasági válság után elkölteni minden pénzüket, a kijárási korlázozások alatt pláne. A tőzsdei árfolyamok közben brutális volatilitás mellett pattognak, épp mint amikor senki sem tudja megmondani mi mennyit ér, és mit hoz a holnap. Történelmi időket élünk, csak tudnánk mikor lesz már vége!

Közkívánatra visszahívtuk Norbit, akit már hallhattatok az AWS-adásban, amikor is az Amazon felhőszolgáltatásáról mesélt nekünk. Mivel pályájának nagy részét az SAP-nál töltötte, indokoltnak éreztük, hogy ismét elhívjuk körünkbe. Norbi elmeséli nekünk, hogyan alapította meg az SAP-t 1972-ben néhány német úriember, majd hogyan fejlődött a cég, napjaink egyik legnagyobb vállalati szofverekre specializálódott vállalatává. Megtudhatjuk milyen kihívásokkal találta szemben magát a cég az évek során, és hogyan tud megfelelni a legújabb idők kihívásainak.

Úgy tűnik a COVID-19, vagy közismertebb nevén a koronavírus pandémia elhozta, amit mindenki évek óta várt már: vége a történelem eddigi leghosszabb bikapiacának. Oké, de mi lesz most? Egyáltalán beszélhetünk válságról, vagy ez csak egy nagyobbacska korrekció? Mitől lesz egy piaci pánikból válság? Felvázolunk egy worst-case scenáriót, amire reméljük nem kerül sor. Mik azok a veszélyek, amik még előttünk állnak, és hogyan lehetünk legalább részben felkészülve egy elhúzódó eső időszakra? Melyek azok a vállalatok, amik profitálhatnak ebből a nehéz időszakból, és milyen mutatókat érdemes figyelni, ha meg akarjuk őket találni?  Tanuljatok a mi hibáinkból, mert néhányat megosztunk veletek! Aztán ütköztetjük a véleményeket a spekuláns kontra buy&hold témakörben: shortoljunk-e, vagy inkább majd csak vegyük meg az olcsó papírokat, amikor elült a vihar? Milyen eszközök állnak rendelkezésedre, ha védeni szeretnéd a portfóliódat? Hedging for dummies.  Érdekes időket élünk, ez egészen biztos. Ja, és mossatok

A mai adásban Sóstói Tamást, a Renault Magyarország marketingkommunikációs vezetőjét faggattuk az autóipar aktuális kihívásairól, valamint a villanyautózásról. Kiderül kinek való és kinek nem az elektromos autó, hogy valójában mennyire zöld dolog villanyautózni, és hogy nagyobb távlatokban mi lesz az autózás jövője.

Gondoltátok volna, hogy a zeneformátumok, a hallgatási szokások mennyire hatnak egyes műfajok és előadók népszerűségére, vagy éppen eltűnésére a süllyesztőben? Hogyan változtatta meg a zene- és filmipart az internet megjelenése? A Spotify vajon megöli a konceptalbumokat, mint ahogy azt néhány zenész állítja? Mennyire igazságos vagy igazságtalan az egyes streaming szolgáltatók bevételeinek visszaosztása a művészek felé? És mi újság a Netfilx-szel? Egyeduralkodó csillagként tündökölt, legalábbis ezidáig. Most viszont egyre inkább nyakában loholnak az Amazon, a HBO, és a Disney, akik mind ugyanabból a tortából akarnak egyre nagyobb szeletet. Vajon a jövőben is várható a Netfilx részvény menetelése, vagy a további emelkedés már nem fenntartható? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána, szokás szerint sok egyéb mellett.

Jó, nade mit adtak nekünk a kínaiak? Koronavírust, tíz nap alatt felépülő konténerkórházat, kamu pénzügyi jelentéseket produkáló gazdaságot. Az egész világ beszállítói láncolatának első láncszeme látszik épp megfeszülni a vírus-para eredményeképp, de a nyugati világ látszólag nem túlságosan akar tudomást venni az események lehetséges hatásairól. Közben a kínai részvények esnek-kelnek, de valahogy mégsem akkorát, mint amit a józan ész dikálna. Véletlen lenne, vagy ez is a kínai kommunista párt által fentről irányított számok eredménye? Ezeknek a kérdéseknek próbálunk utánajárni az adás első felében, hogy aztán átnyergeljünk a kínai elektromos autógyártókra, valamint a nyugati cégekről lekoppintott technológiákra.

Az adásban a hét legfontosabb eseményeiből szemezgetünk: Szegény forint a leggyengébb gyerek a régiós játszótéren, szóval ütik is rendesen. Ennek kapcsán megbeszéljük, hogy mégis miféle biznisz ez a híres-hírhedt carry trade, amikor devizapárok kamatkülönbségein keresnek nagybefektetők. Aztán volt a héten egy meglepően magas inflációs adat (az adásban helytelenül 5,7% hangzik el a 4,7% helyett). Az utóbbi időben elő-előkerül a Revolut ügyfelek legújabb "szívatása", amikor is készpénz felvételként könyvelték el bizonyos bankok bizonyos esetekben a Revolut számla feltöltését. Ennek kapcsán felhívjuk a figyelmet a felügyeleti szervek és szabályozók fontosságára, valamint az Országos Betétbiztosítása Alapra.  Aztán megbeszéljük, hogy mi az az ESG és valójában mennyire zöldek az ilyen alapon környezetbarátnak titulált befektetések. Ez is csak egy újabb példája a greenwashingnak, vagy tényleg van értelme? Dióhéjban megbeszéljük, hogy mi is az a közeledő Bitcoin halvening, de erről valószínűleg lesz egy egész a

A jubileumi 50-edik adásban közkívánatra mondunk pár szót a Tesla részvényről (a keddi állapotok szerint), majd átkanyarodunk az eredeti témánkra, ami nem más, mint a személyes pénzügyek, méghozzá tudatosan. Megnézünk pár kiadáskövető alkalmazást, úgy mint a Koin, vagy a Wyze. Beszélgetünk banki integrációkról, PSD2-ről, de főleg hogy egyáltalán miért fontos ez az egész kiadáskövetősdi. Nem csak pénzt keresni érdemes okosan, de költeni is.

A mai rendhagyó epizódból megtudhatjátok, hogyan leplezik le mindenféle adatgyűjtő eszközökkel és Exceltáblákkal felvértezett újságírók politikusaink és gazdasági elitünk ÁTLÁTSZÓ trükkjeit (bocs, nem bírtam ki). Galambosi Eszter és Bátorfy Attila a vendégeink, akik kis hazánk egyik legismertebb oknyomzó műhelye, az atlatszo.hu​ munkatársai. Elmesélik nekünk, hogy működik a munka az Átlátszónál, milyen eszközökkel és módszerekkel göngyölítenek fel egy-egy sztorit, és időnként milyen ádáz harcot vívnak közintézményekkel az elvileg közérdekű adatok kiadásáért. Attiláék elmesélik az ominózus, Mészáros Lőrinc jachtozásáról írt kémfilmbe illő leleplező cikk születését. A műsor második felében hallhattok az adatfeldolgozásra, valamint vizualizációra használt szoftverekről és technikákról, valamint az Atlo​ nevű vizualizációs spin-offról is.

A mai adásban a fellegekbe repülünk: Egy cloud architekt segítségével megpróbálunk ízelítőt kapni abból a rengeteg technológiából, amit az Amazon az elmúlt években mindenki számára elérhetővé tett saját felhő alapú infrastruktúrája segítségével. Megbeszéljük mi az a cloud, és mikor éri meg egy cégnek erre a technológiára váltania. Vajon problémát jelent-e a felhőszolgáltatók terjedésével az interneten megjelenő centralizáció, vagy ez is egy olyan témakör amikor a kényelemért cserébe biztonsággal kell fizetnünk?

Mitől fair trade a kávé, amit a Cafe Freiben iszol? Egyáltalán jó dolog-e a fair trade, vagy ez egy csúf beavatkozás a vad kapitalizmusba? Kik termelik meg a kávét és miért? Befeketetői szemmel van benne fantázia? Mit gondolunk a lelketlen kávézóláncokról? A címben szereplő borzalmas szóviccért ezúton is elnézést kérünk!

Az év elején komoly visszhangot váltott ki, hogy mindkét nagy tech óriás változtat a milliók (milliárdok) által használt csevegő szoftverein: A Google egyszerűen kivezeti, valamint fizetős szolgáltatások felé tereli a felhasználóit, a Facebook pedig összevon szolgáltatásokat, aminek végső soron úgyis a privacy látja kárát. A műveletekről egyelőre nem sokat lehet tudni, de amit igen, azt megbeszéljük, a maradékot meg megpróbáljuk kitalálni. A Google háza táján amúgy is bűzlik valami a Project Maven botrány kirobbanása óta. A céges kultúra gyökeres megváltozásáról, mindenféle szervezeti botrányokról, valamint a transzparancia csökkenéséről beszélnek az elemzők és az egykor alkalmazottak is - közöttük felsővezetők. Nemrég pedig a két alapító, Sergey Brin és Lerry Page is elhagyta a vállalatot. Shoshana Zuboff nemrég megjelent könyve (The Age of Surveillance Capitalism) kapcsán beszélgetünk még megfigyelési botrányokról, valamint, hogy mennyire vagyunk akár tudtunkon kívül is kiszolgáltatva az alternatív adataink

2019-et egy se nem technológiai, se nem pénzügyi adással zárjuk: Pétert már ismerhetitek a SalesForce-os epizódból, aki Japánban járt, és mindenféle bizarr, innen nézve sci-fibe illő dologról mesélt nekünk: kolbásztilalom, 400 km/h-ás vonatozások, magányos sushizások és high tech szaniterek. Szóval jöjjön ezúttal egy rendhagyó, évzáró Balfül "travel special", a felkelő nap házából. Vagy hazájából. Mindegy. Fogadjátok szeretettel!

Egy Balfül podcast hallgató, Balogh Dávid volt a vendégünk, aki a nulláról épített marketingügynökséget itthon. A vállalkozás indulása körüli nehézségek mellett kőkemény belsős infókat is megosztott velünk a Facebook hirdetések világából. Kiderült, hogy a Facebook algoritmusa ma már jobban targetálja a hirdetők célközönségét, mint maguk a cég munkátarsai. Honnan tudja a Facebook hogy mi érdekel, ha soha nem adtad semmi jelét? Miért nehezebb átverni az algoritmust mint néhány évvel ezelőtt? Hogyan leplezi le a Facebook Pixel az online identitásunkat? Ha a másik oldalon állsz és hirdetni szeretnél, akkor hogyan fogj bele a Facebook hirdetési kampányodba? Mikor van értelme ügynökséghez fordulni és hogyan tudod felismerni a gyanús marketinges ajánlatokat?

A mai egy meglehetősen technikai adás lett, ahol először is megbeszéljük, milyen változásokat hozott a Budapesti Értéktőzsdén a Xetra T7-es verzió bevezetése. Innen aztán átnyargalunk a határidős piacok felé, és megbeszéljük mi a fenét jelentenek az opciók, future kontraktusok, a contango és a backwardation, valamint hogyan lehet ezeket kihasználni, ha van az embernek kéznél egy tankerhajó. (Az adásban nem tertünk ki rá, de a tankerekkel kapcsolatban a szállítmányozás is köthető határidős kontraktusként.) Aztán lesz itt még szó a piaccsinálókról, spreadekről, kereskedési díjakról, és a végén kicsit belenyalunk a nagyfrekvenciás kereskedésbe is, legalábbis annyira, hogy van ilyen is.

Volt az Indexen egy új cikk egy nem új jelenségről, mi meg jól összevesztünk rajta, hogy ez a boomerezés valid dolog-e: A II. világháború után született generáció valóban leuralta a világot, vagy ez csak egy rossz sztereotípia, amit felkapott a jó öreg internet? Segítsetek eldönteni, hogy vajon tényleg az van-e, hogy a mai 60-as generáció nem engedi pozícióba a fiatal X, Y, Z generációt! Azok meg jobb híján elmennek startupperkedni, amiből éhenhalnak. Vagy mégsem?  Tényleg elárasztották a bullshit jobok a multi világot, vagy ezt csak azok az Excelhuszárok terjesztik, akiknek savanyú a szőlő? Egyáltalán mitől számít egy munka céltalannak? Fontos a valódi értékteremtés, vagy tökmindegy, csak fussa a lakáshitelre? A Tesla meg a környezettudatosság jegyében kijött egy soktonnás, acél batárral, amit nyugodtan lehet fegyvernek tekinteni egy civil sofőr kezében. A termék értelmetlen, a marketing viszont kétség kívül zseniális.  De lesz itt még Brain Bar, IKEA és Christine Lagarde is. A szokásosnál csapongó