Orient Expressz - Az Ázsiai Kultúrák, Népek, Országok Magazinja A Civil Rádióban

  • Autor: Vários
  • Narrador: Vários
  • Editora: Podcast
  • Duração: 208:20:50
  • Mais informações

Informações:

Sinopse

Orient Expressz podcast, a Civil Rádió FM98 ázsiai msorának interetes változata. Utazások Iszlámábádtól Diliig, Tokiótól Kuala Lumpurig, Delhitl Maniláig. Pekingi pártközpont, kambodzsai dzsungel, szöuli villanegyed. Kalkuttai taxisok, ulánbátori nomádok, jakartai politikusok. Lámák, imámok és sámánok, adzsumák, sengnük és hikikomorik. A legnagyobb kontinens, négymilliárd ember és egy rádiómsor. Ázsia felül-, oldal- és alulnézetbl.Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban.A msor készíti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportjának tagjai: Gulyás Csenge, Günsberger Dóra, Salát Gergely, Szakáli Máté és Szilágyi Zsolt.Utazzon velünk!

Episódios

  • Orient Expressz #50: Miről ír egy kortárs kínai író? – Zombory Klára

    16/08/2019 Duração: 57min

    Az utóbbi években érezhetően megnőtt a nemzetközi érdeklődés a mai kínai irodalom iránt. A magyarul is elérhető kínai alkotások száma is örvendetesen emelkedik, ma már csaknem minden könyvfesztiválra és könyvhétre megjelenik egy-két kortárs mű. A kínai állam felismerte az irodalom népszerűsítésének, a fordítások támogatásának fontosságát, s a magyar kiadók sem ijednek már meg egy-egy kínai névtől. De a kínai irodalomról még mindig viszonylag keveset tudunk. Mikor és miért alakult ki a modern kínai irodalom? Miről ír egy kortárs kínai író? Milyen „-izmusok” vannak jelen? Politizál-e a kínai irodalom? Mit szól mindehhez az állam? Milyen kulturális problémák merülnek fel fordításkor? Az Orient Expressz új adásának vendége Zombory Klára sinológus-műfordító,, a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke, aki számos kortárs kínai regényt és novellát ültetett át magyarra. A riporterek Salát Gergely és Gulyás Csenge. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. augusztus 13-án. Az műsorban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利:

  • Orient Expressz #49: Mi van a K-pop mögött? – Kovács Ramóna

    01/08/2019 Duração: 57min

    A koreai popkultúra Magyarországon is egyre népszerűbb, a tévékben több dél-koreai sorozatot láthattunk, a fiúegyütteseknek komoly magyar rajongótáboruk van. A koreai cégek pedig nemcsak csúcstechnológiai termékeikkel, de gyáraikkal is jelen vannak hazánkban. Koreáról ellen ellenére keveset tudunk, a hírekben csak az észak-koreai fenyegetések kapcsán szokott szerepelni a félsziget. Az Orient Expressz új adásában Koreáról, a koreai kultúráról és társadalomról, illetve a K-popról beszélgetünk. Milyen régi a koreai kultúra? Milyen „-izmusok” éltek és élnek Koreában? Hogyan vannak jelen ma is a hagyományok? Milyen női szerepek léteznek Koreában? Miből lesz a K-pop sztár? Vendégünk a Civil Rádió stúdiójában Kovács Ramóna koreanista, az ELTE BTK Koreai tanszékének oktatója. A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. augusztus 6-án. A műsorban elhangzó zeneszámok: - Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg - Primary 프라이머리: Johnny 자니 (feat. Dynamic Du

  • Orient Expressz #47: Mi az a bruttó nemzeti boldogság? – Zurbó Dorottya

    26/07/2019 Duração: 58min

    Bhután buddhista királyság. ahol mindössze egy évtizede tartanak parlamenti választásokat. Ez az aprócska ország a festői Himalájában a külvilágtól szinte teljesen elzártan élte mindennapjait egészen a 1970-es évekig. Azóta sem könnyű eljutni Bhutánba: a vízum megszerzése körülményes és drága, és csak tíz napig maradhatnak az országban a turistavízummal oda látogatók. Milyen a mindennapi élet ebben a zárt világban? Hogyan fogadják a kívülállókat? Milyen Bhutánban élni és felnőni? Mit jelent az, hogy bruttó nemzeti boldogság? Az Orient Expressz új adásának vendége olyan szerencsés, hogy többször is járt Bhutánban. Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendező a DOC NOMADS nevű nemzetközi dokumentumfilm-készítő képzésen szerzett diplomát, és a számtalan nemzetközi dokumentumfilm-fesztivált megjárt ,,A monostor gyermekei” (The Next Guardian) című film alkotója és társrendezője. A film miatt éveken keresztül járt Bhutánba – a filmről, a film szereplőiről és Bhutánról, továbbá a bhutáni élményeiről beszélgetünk vele.

  • Orient Expressz #46 – Mit rejt egy kínai festmény? – Horváth Janisz

    19/07/2019 Duração: 59min

    Magyarországon a 18. században jelentek meg az első kínai műtárgyak, az európai divatot követve a magyar főurak kínai stílusú szobákat rendeztek be kastélyaikban, távol-keleti vagy annak gondolt dísztárgyakkal, bútorokkal berendezve. A 19. századtól komoly ázsiai magángyűjtemények is kialakultak, a 20. századtól pedig már saját múzeuma van Budapesten a keleti művészeteknek. A kínai vizuális kultúra tehát nem teljesen idegen, de egy hagyományos Song-kori tájkép vagy egy kortárs kalligráfia értelmezése még mindig nehézséget okoz. Mitől szép egy kalligráfia? Mivel fest egy kínai festő? Mit kezdenek ma saját hagyományaikkal a kínaiak? Az Orient Expressz új adásában a kínai képzőművészetekről és vizuális kultúráról beszélgetünk. Vendégünk a stúdióban Horváth Janisz grafikusművész, tipográfus, kalligráfus, a téma szakértője, aki a gyakorlatban is a kalligráfia művészetének ismert művelője. A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra Elhangzott a Civil Rádióban 2019. július 16-án. Az adásban elhangozz zenesz

  • Orient Expressz #48: Mit akart Rákosi Mátyás Mao Ce-tungtól? – Vámos Péter

    18/07/2019 Duração: 57min

    Idén ünnepeljük a 70. évfordulóját annak, hogy Magyarország és a Kínai Népköztársaság felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. A két ország természetesen 1949 előtt is érintkezett egymással, de intenzív államközi kapcsolatok kialakulásához az kellett, hogy mindkét ország a szocialista útra lépjen. Bár manapság illendő hetvenéves töretlen barátságról beszélni, a két népköztársaság kapcsolata meglehetősen változatosan alakult, voltak aranykorok, de mélypontok is. Hogy kerültek magyar jezsuiták Kínába? Mit akart egymástól a két népköztársaság az 1950-es években? Mit szóltak a kínaiak a magyar ’56-hoz? Mekkora mozgástere volt Kádárnak a Kína-politikában? Tanultak-e a kínaiak a magyar reformokból? Az Orient Expressz adásában a magyar–kínai kapcsolatok múltjáról beszélgetünk. Vendégünk Vámos Péter, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, akinek számos könyve és tanulmánya jelent meg a témában. A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt. El

  • Orient Expressz #45: Mit tud egy távol-keleti menedzser – Vaszkun Balázs

    12/07/2019 Duração: 58min

    A múlt század második felétől kezdődően rengeteg szó esett a „japán csodáról”, számtalan tanulmányban olvashattuk, hogy a japánok milyen nagyszerű gazdasági teljesítményre képesek, milyen gyors fejlődést értek el. A második világháború utáni újjáépítés, majd a japán gazdasági csoda a világ vezető nagyhatalmai közé repítette az országot. Ráadásul a japánok 100 éven belül immár másodszor voltak képesek hasonló teljesítményre, hiszen a 19. század utolsó harmadában, a Meidzsi restauráció idején is valami hasonlót hajtottak végre. Manapság azonban ez a teljesítmény kissé halványulni látszik, hiszen ha távol-keleti gazdaságról, gazdasági fejlődésről beszélünk, mindenkinek Kína jut eszébe, esetleg Korea, de kevés szó esik Japánról. Miért van ez? Japán elvesztette korábbi lendületét? Válságban van? Milyen szerepet játszott a japán mentalitás, a japán kultúra a korábban tapasztalt látványos gyarapodásban? Milyen szerepet tölt be a mai japán vállalati struktúrában? Képes-e a megújulásra? Vannak-e válaszai a modern k

  • Orient Expressz #44: Mit akar egy kínai feminista? – Maráczi Fanni

    05/07/2019 Duração: 58min

    Mao Zedong híres mondása szerint „az eget félig a nők tartják a magasban”, vagyis a nők ugyanolyan fontos tagjai a társadalomnak, mint a férfiak. Persze az évezredes hagyományokon nem lehetett néhány évtized alatt változtatni, így Kínában máig jelentős különbség van a nők és férfiak helyzete között. S miközben tovább élnek a tradíciók, Kínában megjelent a modern és posztmodern feminizmus, és még a me too mozgalom is elérte az országot. Hogy ezek mekkora hatással vannak a kínai társadalomra, az nem mellékes kérdés, hiszen 680 millió nőről van szó. Milyen volt a nők helyzete a régi Kínában? Ki volt Mulan? Mikor tűntek fel az első kínai feministák? Mit tesz a Kínai Országos Nőszövetség? Milyen nő Xi Jinping felesége? Volt-e me too kampány Kínában? Az Orient Expressz új adásának vendége Maráczi Fanni Kína-szakértő, akivel a kínai nők helyzetéről, a kínai nőmozgalmakról, nőszervezetekről és női jogokról beszélgetünk. A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. július 2-án.

  • Orient Expressz #43: Kibékül-e valaha Japán és Dél-Korea? – Gergely Attila

    27/06/2019 Duração: 57min

    Japán és Dél-Korea Ázsia iparilag legfejlettebb országai közé tartoznak, amelyek központi szerepet játszanak a kontinens gazdaságában, beleértve a nagyszabású szabadkereskedelmi övezetek létrehozását. Emellett világviszonylatban és Kelet-Ázsián belül is egyfajta pólusszerep hárul rájuk többek között politikai, stratégiai és kulturális vonatkozásban. Ezen tényezők mind globális és regionális folyamatokban, mind önmagukban, mind egymással való kölcsönhatásaikban kiemelt jelentőségűvé teszik a két ország külkapcsolatait, beleértve a kétoldalú relációkat. Milyen hosszú a múlt árnyéka? Kibékülhetnek-e a japánok és koreaiak? Tud-e olyat tenni Japán, amivel kiengesztelheti a koreaiakat? Mit kezd a két szomszéd Észak-Koreával? Az Orient Expressz új adásában a kortárs Japán–Dél-Korea államközi kapcsolatokat járjuk körül annak apropóján, hogy azok a dél-koreai Legfelsőbb Bíróság a háborús kényszermunka tárgyában tavaly ősszel meghozott ítéleteit követően látszólag alapvető változáson mennek keresztül. Vendégünk Gergel

  • Orient Expressz #42: Mit művel egy kínai kísértet? – Csibra Zsuzsanna

    21/06/2019 Duração: 57min

    A kínai irodalom az egyik leggazdagabb a világon, s a kínaiak legalább háromezer éve nagy becsben tartják saját szépirodalmi hagyományaikat. Mindig is különös tisztelet övezte a költészetet – az első kínai versgyűjtemény, a Dalok könyve a konfuciánus klasszikusok közé is bekerült. De a nagy presztízsű műfajok mellett olyanok is léteztek, amelyeket ugyan hivatalosan nem tartottak sokra, mégis hosszú időn keresztül tömegek műveltek és olvastak. Az Orient Expressz új adásában szó lesz a nagyra tartott kínai versekről, de szót ejtünk egy kissé lenézett, ám mégis rendkívül népszerű műfajról, a természetfeletti történetekről, kísértethistóriákról, és persze ezek magyar fordításairól. Hány lelke van egy embernek? Miből lesz a kísértet? Mit csinál egy rókatündér? Ki írt verseket a régi Kínában? Milyen a kínai női költészet? Hogyan lehet kínai verset magyarra fordítani? Fordított vagy ferdített Kosztolányi? A műsor vendége Dr. Csibra Zsuzsanna sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének oktatója,

  • Orient Expressz #41: Facebookozhat-e egy láma? – Teleki Krisztina

    14/06/2019 Duração: 59min

    Ma a buddhizmus a mongol kultúra meghatározó eleme, a nemzeti identitás egyik fontos pillére. A vallás viszonylag későn, a 13. században jórészt tibeti közvetítéssel jutott el az országba, és már elterjedésének korai időszakában, az első megtérés idején is jelentős befolyásra tett szert a Belső- és Közép-Ázsiát, Kínát, tehát gyakorlatilag a fél világot uraló Yuan udvarban. A mongol dinasztia bukását követően a vallás kissé háttérbe szorult, hogy a 16. század végétől, újult lendülettel ismét elterjedjen, jelentős szerepet játszva a mongol kultúra reneszánszában, a társadalom átalakulásában és a 16. század utáni mongol történelemben egyaránt. E folyamatnak, a második mongol buddhista megtérésnek olyan, az egyetemes kultúra szempontjából is fontos tisztségeket köszönhetünk, mind például a dalai lámák intézménye. A mongol buddhizmus és vezetői a későbbi évszázadokban fontos társadalmi és nem ritkán politikai szerepet is játszottak, a mandzsu korban a kolostori rendszer a mongol mindennapok meghatározó elemévé vál

  • Orient Expressz #40: Hova vezet a Selyemút? – Matura Tamás

    07/06/2019 Duração: 58min

    Az utóbbi években a kínai külpolitika kulcselemévé vált az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés, vagyis az Új Selyemút. A hivatalos pekingi nyilatkozatok szerint egy sokkal szebb, gazdagabb, békésebb új világ jön létre, ha a Selyemút program sikerrel jár, ugyanakkor a kritikusok szerint az Övezet és Út jelszavai valójában Kína nagyhatalmi törekvéseinek elfedésére szolgálnak. Mindenesetre a program haladni látszik, s az idei Egy övezet, egy út csúcstalálkozón már 37 ország állam- vagy kormányfője vett részt, amit Kína nagy diplomáciai sikernek értékelt. A kezdeményezéssel kapcsolatos kétségek azonban a csúcstalálkozó után sem tűntek el. Mit akarnak a kínaiak az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezéssel? Miért nem szeretik sokan az Új Selyemutat? Adósságcsapdába csalja-e Peking a partnereit? Milyen lesz a kínai világhatalom? Mennyire nagy a Big Data Kínában? Az Orient Expressz új adásának vendége Matura Tamás Kína-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté. Elhangzot

  • Orient Expressz #39: Hogy lehet valaki teljesen japán és teljesen magyar? – Matsuzaki Diána Sayuri

    31/05/2019 Duração: 59min

    Magyarországon hagyományosan nagy az érdeklődés Japán, a japán kultúra, a japán emberek iránt. Az Orient Expressz új adásának vendége egy olyan ember, aki ezzel az érdeklődéssel több módon is rendszeresen találkozik. Egyrészt külpolitikai újságíróként sokat foglalkozik a kelet-ázsiai térséggel, s éveken át szerkesztette és vezette az egyetlen ázsiai témájú magyar televíziós magazinműsort. Másrészt ő maga félig japán, s a magyar mellett japán identitással is rendelkezik, ismeri a szigetország nyelvét és kultúráját. Milyen volt fél-japánként felnőni Magyarországon? Hogy jött a japán helyett a latin szak? Hogy készült az Ázsia magazin? Érdekli-e a japánokat a császári család magánélete? Mi az a reiwa? Beszélgetőtársunk Matsuzaki Diána Sayuri külpolitikai újságíró, akivel saját személyes tapasztalatairól, az ázsiai témájú műsorkészítés rejtelmeiről és persze Japánról is beszélgetünk. A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra. Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. május 28-án. Az adásban szereplő zeneszá

  • Orient Expressz #38: Mit szólt Konfuciusz a szexhez? – Tokaji Zsolt

    23/05/2019 Duração: 59min

    A klasszikus kínai irodalommal a 19. században kezdtek megismerkedni a magyarok, de az igazi nagy fordítások az 1950-60-es években jelentek meg, ekkortól olvasható magyarul például a Nyugati utazás vagy a Vízparti történet. Az első sinológus-műfordító nemzedék már visszavonult, de fordítások az elmúlt években-évtizedekben is készültek, méghozzá elsősorban mai vendégünk jóvoltából, akinek köszönhetően évről évre bővül a magyarul is rendelkezésre álló klasszikus kínai remekművek listája. Legutóbb kínai erotikus írásokból jelentetett meg válogatást Pajzán történet – Kínai erotikus kisregények címmel, de fordított filozófiai és hadtudományi klasszikusokat, kísértethistóriákat, verseket és hagyományos kínai gyógyászati szakkönyveket is. Mennyire voltak szemérmesek a régi kínaiak? Mit szóltak a konfuciánusok a szexhez? Elítélték-e a homoszexualitást? Mire szolgáltak az ókori kínai hadtudományi klasszikusok? És ki volt Ágner Lajos? Az Orient Expressz új adásában beszélgetőtársunk Tokai Zsolt sinológus-műfordító,

  • Orient Expressz #37: Hány vécécsésze egy szavazat? – Byrappa Ramachandra

    16/05/2019 Duração: 57min

    Indiát a világ legnagyobb demokráciájának szokták nevezni, de ez a demokrácia teljesen másként működik, mint ahogy azt nyugaton megszoktuk. A politikában és a társadalomban meghatározóak a helyi hagyományok, igencsak sajátosan érvényesülnek az emberi jogok, korlátozottak a nők, a kisebbségek és az alacsonyabb kasztokhoz tartozók lehetőségei. Mindeközben a gazdaság gyorsan növekszik, és India hamarosan a világ legnépesebb országa lesz. Hogy kerül egy karnatakai csodagyerek Magyarországra? Mit osztogatnak az indiai választásokon? Miért lesz hamarosan a világ legnépesebb országa India? Vonzó-e a kínai példa? Miért működik még mindig a kasztrendszer? Az Orient Expressz új adásának vendége Byrappa Ramachandra történész, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének adjunktusa, akivel nemcsak kutatási eredményeiről, hanem saját személyes tapasztalatairól is beszélgetünk. A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté. Elhangzott a Civil Rádió FM98:00-in 2019. május 14-én.

  • Orient Expressz #36: Mikor jön már a kínai pénz? – Szunomár Ágnes

    10/05/2019 Duração: 58min

    Az elmúlt egy-két évben a nyugati sajtóban számos olyan értékelés jelent meg, mely szerint a kínaiak közép-kelet-európai kapcsolataik fejlesztésével Európa megosztására törekszenek, s Kína itteni térnyerése veszélyt jelent az egész Nyugatra nézve. Egyesek azt állítják, hogy Kína felvásárolja térségünket, s benne Magyarországot, ráadásul tőkéje és termékei mellett politikai eszméit is exportálni kívánja. Erre szolgálna az Új Selyemút kezdeményezés is. Ugyanakkor ha megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy a kínaiak nincsenek hangsúlyosan jelen régiónkban, s a bejelentett nagyberuházások zöméből semmi sem valósult meg. Hogyan állnak a kínaiak Közép- és Kelet-Európában? Miről szól az Egy övezet, egy út program? S mikor érkezik meg Magyarországra az a sok pénzt, amit a kínaiak állítólag megígértek? Az Orient Expressz adásának vendége Szunomár Ágnes Kína-kutató közgazdász, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa és kutatócsoport-vezetője, a kínai gazdaság ismert szakértője. A riporterek Sal

  • Orient Expressz #35: Hogyan válasszunk ajatollahot? – N. Rózsa Erzsébet

    03/05/2019 Duração: 57min

    40 éve, 1979 februárjában ért véget az iráni iszlám forradalom, amely alapvetően megváltoztatta Irán alkotmányos berendezkedését. A Ruhollah Khomeini ajatollah vezette felkelők célja az iráni sah rezsimjének megdöntése volt, és ez sikerrel is járt: a forradalom véget vetett Reza Pahlavi sah uralmának. A sah családjával együtt elmenekült, és emigrációban élte le élete hátralevő részét. Iránt teokratikus államként szervezték újjá, és 1979 április 1-jén kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot. Miért tört ki a forradalom, és milyen hatásai voltak Iránban és az Iránon kívüli iszlám világban? Hogyan működik a gyakorlatban Khomeini ajatollah elképzelése, és mit jelent a vallástudós vezetése? Mai vendégünk N. Rózsa Erzsébet iranista, egyetemi tanár, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója. N. Rózsa Erzsébet évtizedek óta figyeli és kutatja az iráni politikai rendszer változásait, Irán külkapcsolatait és hatalmi törekvéseit, valamint Irán nukleáris ambícióit. Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. áprili

  • Orient Expressz #34: Mit keresnek itt a kínaiak? – Knyihár Eszter

    26/04/2019 Duração: 59min

    Ma már a világ minden pontján, így hazai nagyvárosokban, de kisebb vidéki településeken is mindennapos élmény, hogy kínai emberek jönnek szembe velünk az utcán. Ez csak részben köszönhető a világba kirajzó kínai turisták egyre növekvő számának, soka közülük otthonuknak választják az adott országot, így hazánkban is egyre többen élnek közülük. Miközben azonban a Kínáról szóló híradások általában az anyaországgal foglalkozó hírekre korlátozódnak, alig tudunk valamit, a külföldön élő kínai diaszpóra sokszor zárt közösségeiről. Kik ők? Hogyan és miből élnek? Hogyan őrzik kultúrájukat? Mennyire asszimilálódnak a befogadó közösségekbe? Mi a különbség az első és a második hullámban érkezett magyarországi kínaiak között? A második generációs tinilányok Fluor Tomiba szerelmesek vagy Jay Chouba? Az Orient Expressz új adásának vendége Knyihár Eszter, az ELTE Konfuciusz Intézet munkatársa, akinek kutatási területe a Magyarországon élő kínai diaszpóra. A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely. Elhangzott a Civil

  • Orient Expressz #33: Végül is kié Kasmír? – Csicsmann László

    18/04/2019 Duração: 01h03min

    India és Pakisztán viszonya a kezdetektől fogva komplikált, és a két állam közötti konfliktus egyik fő oka Kasmír hovatartozásának kérdése. Mind India, mind pedig Pakisztán saját területének részeként tekint Kasmír egészére, ám az 1947 előtti kasmíri fejedelemség nyugati területei, nevezetesen Gilgit-Baltisztán és Azad Kasmír de facto pakisztáni fennhatóság alatt állnak, míg a keleti részt, a Dzsammu és Kasmír nevű régiót India ellenőrzi. A két ország három alkalommal vívott háborút, legutóbb pedig 2019 februárjában került összetűzésbe Kasmír hovatartozása miatt. Miért játszik ennyire fontos szerepet a Kasmír-kérdés a két állam viszonyában? Hogyan próbálják rendezni a felek Kasmír hovatartozását, illetve mit szól, vagy éppen nem szól a nemzetközi közösség a Kasmír-kérdéshez? Az Orient Expressz vendége Csicsmann László Dél-Ázsia- és Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának dékánja. Csicsmann László szívügye a dél-ázsiai térség: több alkalommal járt Pakisztánban és Indiá

  • Orient Expressz #32: Jó arc-e Jackie Chan? – Mohr Richárd

    10/04/2019 Duração: 58min

    A kínai–magyar kapcsolatok még sosem voltak olyan intenzívek, mint manapság. A két ország kereskedelmi forgalma két évtizede folyamatosan növekszik, Magyarországon jelentős kínai befektetések valósultak meg, s nálunk él a régió legnagyobb kínai közössége. Ugyanakkor a kulturális és kommunikációs különbségek sok problémát okoznak, gyakoriak a félreértések, és még mindig számos tévhit él a kínaiakkal kapcsolatban. Az Orient Expressz új adásának vendége egy olyan szakember, aki több mint negyed évszázada dolgozik a magyar–kínai érintkezés frontvonalában, s nemigen van olyan területe e kapcsolatnak, ahol ne rendelkezne gazdag – a terepen szerzett – tapasztalatokkal. Mohr Richárd sinológus jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója, de korábban több mint tíz évet dolgozott Pekingben üzleti tanácsadóként és üzleti trénerként, emellett negyed évszázadnyi fordítási és tolmácsolási gyakorlata van a gazdaság, a diplomácia és a technika területén. Gyakori volt-e a ’80-as évek Kazincbarcikáján

  • Orient Expressz #31: Ki tartja az ajtót Afganisztánban? – Marton Péter

    05/04/2019 Duração: 01h59s

    Az afganisztáni politikai és biztonsági helyzetet a 2001-es amerikai offenzíva és a terrorizmus elleni háború kezdete óta árgus szemekkel figyeli a nemzetközi közösség. Annak ellenére, hogy a kivonulást több mint egy évtizede tervezik, az amerikai és NATO csapatok Afganisztánban ragadtak, és a magyar Honvédség is újabb csapatokat küldött az országba 2018-ban. Nem ez az első ilyen eset: az 1979-es szovjet–amerikai proxy-háború szintén elhúzódott, rengeteg áldozatot követelt, és a kivonulás sem ment könnyen. Talán nem alaptalanul szokták Afganisztánt a birodalmak temetőjeként emlegetni. Vagy mégis? Az Orient Expressz új adásának vendége Marton Péter egyetemi oktató, a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi tanulmányok MA programjának igazgatója, akinek egyik fő kutatási területe az afganisztáni államépítés folyamata és annak problémái. Marton Péter több mint egy évtizede figyeli és kutatja az afganisztáni biztonsági és politikai helyzet alakulását és ennek nemzetközi vonatkozásait, és a témában szá

página 9 de 11