Bokányi Zsolt

Mi a dolgunk és miért is vagyunk a világon? Hatalmas kérdés, amire már nagyon sokan és nagyon rég keresik a választ. Mi az ige fényében vizsgálódva próbálunk eligazodni, ebben a hatalmas kérdésben. Hallgassátok szeretettel a legújabb beszélgetést!  „Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. Lámpást sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Mt 5,13-16 )

Szeretettel osztom meg veletek ezen a felületen is, egy régebbi dalomat! Egy fohász, amit Csorba Péter barátommal írtunk! Ezzel a dallal nyertük meg 2012-ben a "Krisz Faktor" c. dalversenyt, amit a Szatmári Református Egyházmegye hírdetett meg! Hallgassátok olyan szeretettel, ahogy mi készítettük és gondoztuk a dalt! www.bokamusic.hu  Közreműködnek: Csorba Péter - Dob Kerékgyártó Zoltán - Basszusgitár, Zongora Kerékgyártó Gyula - Gitár Bokányi Zsolt - Ének

Környezetvédelem és a Kereszténység? Hogy jön össze ez a kettő? Ha komolyabban belegondolunk, a teremtett világunk védelme tulajdonképpen keresztény kötelességünk. Hiszen ajándékba kaptuk ezt a Földet és annak javait…DE!  "APOKRIF" PARÓDIA Urunk elérkezvén az Olajfa-csúcsra, így szólt szerettihez, indítván az útra: - Menjetek kedvesek, mondjátok, mit mondtam, azt, amit mértékül életcélul vontam. Eldobált zacskókat szedjétek majd össze, aki nem ezt teszi, olyan lesz, mint „Böszme”. Világítsatok majd nem szívvel, de a LED-el. Ez lesz takarékos, tedd ezt nagyobb kedvvel. Szemetet gyűjtsetek, kímélvén az erdőt. Fontos ez lesz, nem, hogy gyűjtni a tekergőt. Ha elvesznek sokan? Hát csak hull férgese, hisz a kegyes szöveg úgyis csak szép mese. Legyen rendben minden, épület és templom. Szelektív kukába tedd, ami csak lim-lom. Ragyogjon a környék, legyen rend és béke. Festett templompadok lesznek ügyed éke. Ami a szívekben történik? Az ráér. Feleljen mindenki csupán csak magáért. A kusza lelkek meg, ha vesz

Mostani műsorunkban megpróbálunk nagyon is „időszerűek” lenni. Bár azt is meg kell mondjuk, hogy amikor a Szentírás bármely igéjéről, tanításáról beszélgetünk, az is mind „időszerű”. Hiszen Isten szava ma is és a számunkra is mindig aktuális. Most azonban az ad különös aktualitást a mai témánknak, hogy az ú.n. „KORONAVÍRUS” ügy szinte már az egész világot érinti (és nem csupán hír-értékben…). Sokan, sok minden elmondtak már erről. Nem is valamiféle egészségügyi, higiénés tanácsadásba kívánunk kezdeni. Hanem? A keresztyén ember szemszögéből kívánunk beszélgetni egy olyan jelenségről, amely mindenképpen igei tartalmú és üzenetű megszólalásra késztet bennünket. Ehhez Jézus szavait hívjuk segítségül. Ő tanít a végső dolgokról úgy, hogy arra érdemes és szükséges figyelnünk.

„Az európai ember gyenge és kiszolgáltatott” A magyarok számára Isten parancsa a helytállás – nyilatkozta Márfi Gyula veszprémi érsek. Az európai ember gyenge és kiszolgáltatott. A legnagyobb probléma ma az, hogy „Európában és elsősorban annak nyugati felén vallási és szellemi értelemben légüres tér alakult ki.” Ez a kialakult vákuum most pedig nagy erővel szívja be az iszlámot. Európában egyre gyakoribbak a szélsőséges keresztényellenes megnyilvánulások, mint például a karácsonyfák és ünnepek visszaszorítása, vagy a keresztek eltüntetése. Veszprém érseke ezt nevetségesnek tartja, hiszen a muszlimok is tisztelik Jézust, elismerik szűzi fogantatását, prófétának tekintik és megünneplik mennybemenetelét. Az egységes Európa megálmodói (Robert Schuman, Konrad Adenauer, Alcide de Gasperi) mind hívő keresztények voltak, és egy erős keresztény Európát akartak. Később az erőszakos szekularizáció, az ultraliberális szemlélet ezt a tervet megszüntette. A hit elhagyásával „gyengévé és kiszolgáltatottá tette mag

„Bizony, hamar eljövök." Ámen. Jöjj, Uram Jézus! (Jel 22,20) A karácsony előtti négy hetet adventi időszaknak szokták nevezni. Ez a szó az adventus Domini latin kifejezésből jön, ami ezt jelenti: az Úr eljövetele, és Jézus Krisztusnak a történelem végén bekövetkező második eljövetelére utal. Bod Péter, a 18. században Erdélyben élt tudós református lelkész és irodalomtörténész ezt írja: A mi Urunk Jézus Krisztusnak négy adventusa, eljövetele van: midőn testben megjelent, midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti, midőn halála óráján elmégyen az emberhez, és midőn eljő az utolsó ítéletre. Advent idején jó ezeken elgondolkodnunk. Az első megtörtént, minden Jézus eljöveteléről szóló ígéret pontosan beteljesedett karácsonykor. Jézus elvégezte a megváltás munkáját, és megígérte, hogy visszajön majd ítéletre. Egy ember szívébe akkor száll be ő, amikor az illető rádöbben, hogy gyakorlatilag Jézus nélkül élt, és ez maga a halál. Nem akar tovább így maradni, s átadja az uralmat élete felett Jézusnak. Tőle kér bocs

Nyiraty Gábor Adventi várakozás Emlékszem, még gyermek voltam, amikor az első gyertyát meggyújtottam a koszorún, melyet Anyám készített, s már akkor átjárta szívemet a hit, a remény, az öröm és a szeretet, s azóta is így várom a legszebb ünnepet, a Karácsonyt, s minden advent vasárnapon eggyel több gyertya fénye ragyog a koszorún, melyet most is Anyám készített, s szívével és lelkével díszített.

Az advent valódi jelentése – a nyugalom, az elmélkedés, az adakozás és megnyugvás időszaka. Az advent a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. A legtöbb ember számára ez a rohanás, az ajándékok beszerzésének, a takarítás, a kalácssütés és a készülődés időszaka. Nem szabad megfeledkeznünk azonban az advent valódi, fő küldetéséről.  Az advent szó latin eredetű. Az "adventus" jelentése "eljövetel"  és a Megváltó eljövetelére utal. Advent tehát a keresztények számára a Megváltó eljövetelére levő várakozás jegyében és a karácsonyra történő lelki felkészülés jegyében telik. Korábban advent alatt szokás volt böjtöt tartani, miután karácsony estéjén naplemente után kezdődött az ünnepi karácsonyi időszak.

Advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.VII Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.

Advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.VII Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.

 "Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát.  És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult."   Máté 7:24-27

Somogyi Lászlóval beszélgettünk, még 2017-ben a Mennybemenetel és a Pünkösd témakörét érintően. Hallgassátok szeretettel! Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettek." Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: "Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak" Péter így válaszolt: "Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevébe, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát."  ApCsel 2,36-38

2019 május 26-án egy döntést kell hoznia az Európában élő emberek nagy többségének! Sok keresztény emberben merülhet fel a kérdés, hogyan viszonyuljon a politikához, vagy egyáltalán politizálhat e a keresztény ember? Erről beszélgettünk ebben az adásban!  

 Dsida Jenő: Nagycsütörtök Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indult, végzetes földön csillagok szavára, sors elől szökve, mégis szembe sorssal s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek, a sűrű füst, mint roppant denevérszárny, legyintett arcul. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem: szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt és hideg sötét volt, Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak... Kövér csöppek indultak homlokomról s végigcsurogtak gyűrött arcomon.

Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban. Mt 20,9 

  „Képzeljük el a különbséget aközött, amikor egy nő szemébe egy szemorvos néz bele és aközött, amikor a férje vagy kedvese néz a szemébe. A szakember a szaruhártyát nézi, és tudományos tényeket jegyez fel. A szerelmes a nő lelkébe tekint, ami valami költőibb és ihletettebb szavakra készteti. Vajon a szakember „helyteleníti” amit a szerelmes tesz? Nem. Ez egyszerűen két különböző szemlélete ugyanannak a valóságnak. A Teremtés könyvének szerzője nem tudós szakember volt, hanem szerelmes, akit Isten arra ihletett, hogy a világ és az ember eredetének szellemi misztériumait hirdesse.” (részlet A test teológiája kezdőknek c. könyvből) 

1 És monda az Úr Józsuénak: * Ne félj és ne rettegj! Vedd magadhoz mind a fegyverfogható népet, és kelj fel és menj fel Aiba, meglásd: kezedbe adom Ainak királyát és az ő népét, városát és földét.  2 Úgy cselekedjél Aival és az ő királyával, a mint cselekedtél Jérikhóval és * az ő királyával; de zsákmányolni valóját és barmait magatoknak zsákmányolhatjátok! 

Csak Istennél csendesül el lelkem… (Zsoltárok 62:6)  Az Isten előtti áldott csendességek a felülről való több kijelentést, valamint az Úr és önmagunk jobb megismerését teszik lehetővé! A rendszeres és őszinte Isten előtti ima a következőket jelenti: közösséget Istennel, bizalmat, békességet, felszabadultságot! Nem tudom, hogy ezekből az érzésekből mennyi van jelen az életünkben, de azt hiszem, hogy van mit tanulnunk ezen a téren is!

Mt 6,19-21: "Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is." 

Mit értünk egyház alatt? Az egyház a kereszténységnek az első században Jézus és apostolai, tanítványai működése nyomán alakult szervezett közössége, saját meghatározás szerint Isten Jézuson keresztül elhívott szent népe. Hogyan épül fel az egyház? Az egyes helyi gyülekezetek és a belőlük formálódó egyház feladatai sokrétűek. Egyrészt sajátos, Jézustól rendelt feladata az emberek, „minden nép" tanítása, másrészt pedig olyan emberi közösség építése, amelyekben a jézusi etika valósul meg az Istenben való hit, az embertársi szeretet és a transzcendens életre néző reménység útján. A közösség építése az egyházon belül az evangélium hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása révén történik. „Az egyház a szentek közössége", ahogyan az Apostoli hitvallásban olvassuk. Szervezet, látható felépítéssel, de láthatatlan közösség is egyben Az egyház célja és feladata, hogy minél több ember eljusson az Istennel való kapcsolatra. E feladatok végrehajtásában az évszázadok alatt az egyház sok változáson ment át, amelyekre részle