Parallaxis

Felelősségre vonható-e valaki egy meg nem történt, sőt el sem tervezett bűncselekmény elkövetéséért? A kérdés elsőre egyszerűnek tűnik, s a válasz nyilvánvalóan: nem. Igen ám, de mi van, ha egy csodálatos jövőbe látó készülékkel információt kapunk arról, hogy valaki, akár hirtelen felindulásból vagy gondatlanságból, de el fog követni valami rettenetes dolgot.

"Állandó szakértő" vendégeinkkel kedvenc kis műholdunk, a GRBAlpha működésének első két hetének tapasztalatait beszéltük meg, és persze az aktuális SpaceX-féle "robbanó víztornyokat" is.

Paradox módon éppen a tudomány és technika vívmányai adnak olyan megafont a kibertérben egymásra találó "falu bolondjai" kezébe, mellyel korábban elképzelhetetlen méretű közönségnek harsoghatják elmeroggyant hiedelmeiket. Mit kezdjünk ezzel az aggasztó társadali jelenséggel, melynek egy megmosolyogtató de jelzésértékű megnyilvánulása a laposföldhit terjedése?

Schuminszky Nándorral űrtörténeti sorozatunkban ezúttal a "verseny az űrrepülésért" fejezetet tárgyaltuk, vagyis a 27 éves Gagarin hogyan lett hatvan éve az Emberiség első küldöttje az űrben, és hogy miféle titokzatos "kicenzúrázott" személyek sejlenek fel a híres fényképek (és a történet) hátterében. Ráadásul a Sokolébresztő kedvenc műholdja, a GRBAlpha is pályára állt!

A Parallaxisban számtalanszor tárgyaltuk már az idegenekkel való kapcsolatfelvétel, vagy hogy egy filmben vagy sorozatban hogyan igazolódott be a létezésük. Most olyan szemszögből vizsgáljuk a földönkívüli, űrtechnológiát birtokló civilizációk létezését, mint eddig még nem. A csillagközi térből érkezett ’Oumuamua felfedzése naprendszerünkben ugyanis felkeltette a közvélemény, és a Harvard Egyetem Csillagászati Tanszékének legendás vezetője érdeklődését is. Vendégünk Avi Loeb, fizikus.

"Vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre" – mondotta hetvenöt éve Winston Churchill. A hidegháború "űrös" vonatkozásaiban mélyedtünk el Szentpéteri Lászlóval, a téma szakértőjével. A lepottyant ellenséges kémballonból kiszerelt filmszalag útja a Holdig, a kiállításról kölcsönlopott űrszonda esete, gépágyúk és tyumm-tyumm lézerek a világűrben.

A sárkányok nem szűkölködtek ellátni minket tudományos kérdésekkel, de azon is morfondíroztunk, mi okozhatja Westeros kiszámíthatatlan évszakváltozásait? Miért van az, hogy a legutóbbi nyár hét évig tartott, a legutóbbi tél pedig még az előző nemzedékek ideje alatt volt? Okozhatja a Földinél komplexebb Milanković-ciklus, vagy csak egy, Westeros távoli vidékén pöfékelő vulkánról van szó? Lehetséges, hogy Westeroson az történik, ami a Földön a nyár nélküli 1816-os évként ismerünk? Egyáltalán Westeros vajon bolygó vagy egy hold? Lehetséges, hogy nem is egy csillag, hanem egy bolygó körül kering?

Az ünnepi műsorban beszélgetünk az ős-sokol alapító atyáival és persze Rakétafüst kollégával megszakértjük Percy leszállását a Marson.

1940-et írunk, már épp belesodródott Európa a második világháborúba a vén kontinensen, de az Újvilág még békésen szürcsölte a Coca-Cola-t a Niagara vízesésnél. Az első színes polaroid képünkön láthatnánk egy dagi kisegeret meg az őt üldöző kandúrt. Mozivásznon nézhetnénk az ősi macska-egér konfliktust. A legújabb Parallaxis Podcastban Miki, Nándi és jómagam, Erzsó emlékeinket felidézve immáron tudományos szemmel lettünk részesei ennek az archaikus harcnak. Az antigravitációs egér és a gumimacska párbaja komoly elemzés tárgya lett.

Folytatjuk űrtörténeti sorozatunkat Schuminszky Nándorral. Második "menet": verseny a műholdért!"

Kulin György életművére emlékeztetni kell tehát az őt még jól ismerő generációt, nem szabad kihunyni hagyni egykori lelkesedésének lángját. És talán még fontosabb, hogy személyét meg kell ismertetni a legifjabb tudománybarátokkal. Ezeket a nemes célokat szem előtt tartva a Parallaxis Podcast aktuális adásában Vincze Miklós, valamint a Kulin szervezte Magyar Csillagászati Egyesületről könyvet, valamint életrajzi kötetében könyvfejezetet jegyző Rezsabek Nándor legautentikusabb ismerőjével, lányával, Kulin Eszter kémia- és fizikatanárral beszélget. Felelevenítve életének fontosabb állomásait, családi hátterét, tudományos pályáját, sci-fi írói produktumait, az áltudományok elleni kérlelhetetlen, ugyanakkor mindig barátságos megközelítésű küzdelmeit, de még vegetáriánus étkezési szokásait is, sőt kiderül, a három beszélgetőtárs egyöntetűen az Uránia Csillagvizsgálóban szerezte egykor első csillagászati élményeit.

Kitárgyaltuk a NASA személyzetes holdprogramjának igáslovát, az SLS (Space Launch System) rendszert, annak "majdnem sikeres" hajtóműtesztjét, örökös késéseit és a várható kilátásokat.

Egy sikeres technológiához a valóság elsőbbséget kell hogy élvezzen a propagandával szemben, mert a természetet nem lehet átverni. Hogy ezen kívül milyen tanulságok vonhatók le a Challenger-katasztrófából, amelyek manapság is megszívlelendők, kiderül legújabb podcastünkből.

2021 van, hatvan éve repkednek emberek a világűrbe. De hogy jutottunk el addig? Vendégünk Schuminszky Nándor, akivel a 40-es évektől elkezdjük végigkövetni az űrtechnikába torkolló haditechnikai fejlesztések történetét, az űrkorszak kezdeit.

A National Geographic 2020-as Az igazak (The right stuff) című sorozata érzékletesen végigviszi az űrhajósok kiválasztásától az első Mercury-űrrepülésig tartó több, mint két éves időszakot, lazán követve Tom Wolfe azonos című 1979-es regényét. Ez a közelmúltban bemutatott nyolcrészes filmalkotás és az emberiség első űrrepüléseinek közelgő hatvanadik évfordulója remek alkalmat adott arra, hogy Csabával, Nándival és Miklóssal kibeszéljük a Mercury-programot, annak jelentőségét, buktatóit, illetve a sorozat hitelességét.

Mi az a nem is annyira kevés dolog, ami már valóra vált Robert Zemeckis ikonikus filmtrilógiájából? Mennyire megbízható a posta? Miért működik a Vissza a jövőbe annyira jól? Ezekkel a négydimenziós gondolatokkal búcsúztatjuk Marty McFly jövőbe érkezésének ötödik évét és köszöntjük a hatodikat.

Űrruhák. Minden, amit tudni akartál az űrruhákról, de sohasem merted megkérdezni.

Tétel: ha karácsony, akkor Reszkesstek, betörők! Bizonyítás: Szükségtelen, az állítás triviális. Kevines, tudományos, fantasztikus, de mégis inkább békés, boldog ünnepeket kívánunk minden olvasónknak és hallgatónknak!

Témáink: a Starship tesztrepülése, a második világháborús rettegett német "csodafegyver" irányítórendszere és a fizikai Nobel-díjat múlt héten átvevő Roger Penrose új elmélete, mely szerint lehetséges, hogy Univerzumunk Ősrobbanások végtelen sorozatában keletkezik újra meg újra.

Fogyasszunk jobbnál jobb, szórakoztató tudományos online tartalmakat, de sose felejtsük el, hogy szinte kivétel nélkül át akarnak verni! Posztmodern tudománynépszerűsítés a Parallaxis Podcast legújabb epizódjában!